Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Mesterházy Károly: Pénzekkel keltezett későcsászárkori eszközlelet Hajdúnánás–Tedejről

készült, említi, hogy vas volt az üst anyaga, és Módy György határozottan vas bográcsról írt a találók elmondása nyomán. így a bográcsról lényegében nem tudunk semmit. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a római császárkori fémüstök rézből készültek, és a szakirodalomban fémedények címszó alatt réz- ill. bronztárgyakat értenek.

55 Ha volt is köztük vasból készült darab, akkor azt több lemezből szegecselték össze, hasonlóan a középkori vasüstökhöz (MorvaszentJános—

Moravsky Sveti Jan,

56 Dunaújváros.

57 Ez utóbbi jól mutatja, hogy a korrózió milyen pusztítást végezhet bennük. így nem csodálkozhatunk, ha a tedeji bográcsnak csak hírmondója maradt: a füle. A római kori üstök és vödrök fülét gyakran készítették vasból. Keresztmetszetük gyakran négyszögletes, akasztókampójuk vagy a külső oldalán,

58 vagy ritkábban a belső oldalon profilált.

59 A tedeji üstfülnek nem találtuk pontos párhuzamát, de nem kétséges, hogy importárú Pannóniából. Szarmata kori sírokban csak néhány bronztál vagy korsó került elő,

60 településekről pedig csak agyagból készült üstutánzatokat ismerünk.

61 Bizonytalan rendeltetésű a keskeny vaspánt. Még legjobban a kaszaörvekhez hasonlít, de azok mérete jóval kisebb, másrészt viszont pántjuk jóval szélesebb.

62 Ezek a pántok közül is csupán a pepiceiekről biztos, hogy kaszaörvek, méretük 3,8 X 3,6 és 2,6 X 2,7 cm. Velük szemben a tedeji pánt kétszer nagyobb. A pánt keskenysége miatt nem lehet szekérrúd vasalás sem, de nyilván valamilyen fatárgy megpántolására szolgált. A szakirodalomban máshol sincs az ilyen pántok rendeltetése egyértelműen meghatározva, pl. az Augsburg-Oberhausen-i példányt „bandförmige Zwingen in Steigbügelform"-nak írták le, máshol pedig a méretek alapján (4,5—5,5 cm alapszélesség, 3,5—5 cm magasság) vélik kaszaörvnek őket. Hasonlóképpen bizonytalan rendeltetésű az ösztöke szerű tárgy. Elvékonyodó lapja erősen lekopott, így eredeti formája is bizonytalan. Másrészt zárt ovális köpűje is csonka. Kisebb mérete, karcsúsága és a köpű viszonylagos gyengesége miatt vékony fanyélre erősítve szúró-vágó munkára használhatták. A hozzá legjobban hasonlító tárgyak az ún. Tüllenbeil-ek. A római kori párhuzamok szinte kivétel nélkül nyitott köpűjűek,

63 de akad köztük zárt köpűjű példány is: Kirchhöfen,

64 Korklin,

65 Augsburg-Oberhausen.

66 A tuttlingeni darabot Ackermessernek mondja közlője,

67 mások famegmunkáló eszközként tartják számon őket.

68 A tedeji eszköz a mondottak szerint nem lehet famegmunkáló szer55 RAEV, Boris A., 1977, 605.; GARAM Éva, 1982, 73.; RADNÓTI Aladár, 1938, 103.; den BOESTERD, Maria H. P., 1956, 90.; WIELOWIEJSKI, Jerzy, 1972, 22. 56 EISNER, Jan, 1948, 376. 57 BÓNA István, 1973, 15. t. 3. 58 RAEV, Boris A., 1977, 34. t. 1.; BERNHARD, Helmut, 1981, 7. t. 28. 59 RAEV, Boris A., 1977, 25. t. 4.; SZYDLOVSKI, Jerzy, 1977, 5. kép k. 60 GABLER Dénes, 1975, 92. 61 VADAY Andrea, 1985, 31. 62 Toporow: KASZEVSKI, Zdislaw 1964, 4. t.; Medgyes: WINKLER Judit—BLA

JAN Mihail, 1982, 5. kép 15., Pepice-Pampitz: GODLOWSKI, Kazimierz 1960, 63, 18. kép., Korner: GÖTZE, Alfred, 1900, 58—64. fig., Ripnev II.: BARAN, V. D., 1964, 245, 219, 4. kép 8., Augsburg-Oberhausen: HÜBENER, Wolfgang, 1973, 63. 35. t. 8, 15., Fehérvárcsurgó: MÜLLER Robert 1982, 74. No. 213. 63 TÖRÖK Gyula, 1961, 67., GEISLER, Horst, 1976, 147. 64 GEISLER, Horst, 1976, 151. 65 JASKANIS, Jan, 1968—69. II. t. 7. 66 HÜBENER, Wolfgang, 1973, 44, 21. t. 9. 67 PARET, Oskar, 1926—28, 87—90. 68 HÄUSLER, Alexander, 1979, 35. 280