Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)
Mesterházy Károly: Pénzekkel keltezett későcsászárkori eszközlelet Hajdúnánás–Tedejről
későantik lelőhelyekről, 25 Bulgáriából, 26 a jugoszláviai Oridból római kori temetőből, 27 s talán keleti elemként jelentkezik 5. századi környezetben Fenékpusztán is. 28 E típusok köpűje nem hajlik hátra, sőt formájuk is más, lapjuk félkörűen ível. Mindezek alapján a tedeji kapát pannóniai importárúnak tekinthetjük. Hasonlóképpen biztosak lehetünk a csákány provinciális eredetében is. A római kori csákányok a középkoriakhoz hasonlóan vaskos, nagy szerszámok, egyik végük hegyes, a másik vízszintes élű, azaz kapa jellegű. 29 A római kori csákányok azonban zömmel ellentett élűek, azaz egy vízszintes kapa és egy függőleges balta részből állnak, mint ahogyan a fenékpusztai leletek alapján is meggyőződhetünk erről. 30 Van közöttük mindkét oldalon vízszintes élű is, e típus ritkább. 31 Többnyire kőfaragószerszámok. Van azonban a római kori csákányok között egy kisebb, karcsú típus is. Jellegzetessége a könnyű, finomabb munkára való alkalmasság mellett a nyéllyuk oldalainak alul és fölül is csúcsos, rombikus kialakítása. Ismerjük ellentett élű, egyik oldalon hegyben végződő és mindkét oldalon vízszintes élű változatukat. Ellentett élű példány ismert Sopron-Csallánkertből (Sopron, Liszt Ferenc Múzeum, leltári sz. 54. 97. 6. R. Közöletlen), amely a Storno-gyűjteményből került a múzeumba, és Tokorcsról pénzzel keltezett eszközleletből. 32 Egyik oldalán hegyben végződő a balácai csákány. 33 Mindkét oídalán vízszintes élű, kapafejű csákányt, a tedejihez mindenben hasonlót azonban csak Bulgáriából, Obeljából, egy 4—5. század fordulójára keltezett villa rustica-ból ismerek. 34 A rheingönnheimi kora római castellumból is előkerült egy hasonló csákány, annak azonban tompa az éle. 35 A csákányok ill. csákánykapák számos változata ismert a római provinciákból. 36 Többféle alkalmazásuk lehetséges. Felhasználhatták őket a mezőgazdaságban, famegmunkáló eszköznek is mondják őket. 37 Annak ellenére, hogy Pannóniából nem ismerem a tedeji csákány pontos megfelelőjét, mégis pannóniai eredetűnek kell tartanunk, mert ez volt a legközelebbi beszerzési helye a kereskedelmi áruknak. Az eszközdepot párhuzamok szempontjából eléggé mostoha darabja a karcsú balta. Kétségtelen, hogy semmi köze sincs azokhoz a jellegzetes római baltatípusokhoz, amelyeknek a nyéllyuk oldalán négyszögletes erősítőlap található. 38 A késő LT formákban gyökerezik az a baltatípus, melynek ugyan majd minden példánya más, 39 mégis van egy minden darabra érvényes jellegzetes25 KRUGLIKOVA, I. T., 1966, 113.; KRUGLIKOVA, I. T., 1975, 170—71. 26 ZONTSCHEW, Dimitre, 1958, 157—59. 27 TRBUHOVIC, Vojislav—VASILEVIC, Milivoje, 1976, 161. 28 MÜLLER Róbert, 1978, 24. 29 KATONA Imre 1962, 327—32., NAGY Emese 1964, 133. 30 KUZSINSZKY Bálint, 1920, 65., MÜLLER Róbert, 1982, 467. 31 BERNHARD, Helmut, 1981, 5. t. 17. 32 MEDGYES Magdolna, 1983, 51. 33 ÉRI István—H. KELEMEN Márta—NÉMETH Péter—TORMA István, 1969, 19. t. 3. 34 STANCEVA, Magdalena, 1981, 62. 35 ULBERT, Günter, 1969, 48. t. 24. 36 IVANOV, Teofil 1957, 222., MANNING William H., 1970, 18—19., PARET Oskar, 1930, 77.; SCHÖNBERGER, Hans—HERRMANN, Fritz Rudolf, 1967—68, 69.; NAGY Lajos 1945, 535—55. 37 WHITE, К. D. 1967, 59—69. 38 RADDATZ, Klaus, 1959—61, 17.; GREEN, Miranda J., 1975, 67—68., MANNING, William H., 1966, 50. 39 MEYER, Elmar, 1971/76, 146, 190., PIETSCH, Martin, 1983, 81—83.; MÜLLER, Adrian von, 1957, 57., JACOBI, Georg. 1974, 83., HACHMANN, Rolf, 1956—57, 59. 13. A. t. 278
