Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Nagy Varga Vera: Benedek Péter gyűjtemény a Kossuth Múzeumban (néprajzi forráselemzés)

minden képhez tartozik egy történet is.

41 Ilyen pl. a lakodalmi ágyvitelt megörökítő képe. A kép jobb oldalán a lovaskocsi eleje látszik, míg a bal oldalon egy másik kocsi vége : így mégis három kocsi ráfért. Ceglédi éveiben keserűséggel töltötte el, ha valamelyik megrendelője beleszólt a kompozíció alakításába. Az egyik ceglédi megrendelő letöröltette a kocsmai mulatságot ábrázoló képről a lámpát, hiába ragaszkodott ehhez a festő, mondván, „hogy anélkül nem lehetett."

42 Ugyanez a megrendelő egy rajztanár javaslatára az egyik képről letöröltet egy táncoló párt is. Benedek Péter kényszerűségből megtette, de nagyon fájlalta. Benedek Péter több képe variánsokban létezik, azt mondhatjuk, megvolt a saját repertoárja. A műveiből rendezett kiállításokon is figyelembe kell venni ezt a tényt, és arra törekedni, hogy egymás mellett mutassuk be a változatokat.

43 A paraszti élet munkafolyamatait ábrázoló képei kiemelkedő csoportot képviselnek munkái között. Az ebédelő aratóktól kissé távolabb ülő ebédhozó alakját azért festette meg így, mert a szokás szerint ez így volt illendő a valóságban is. Aratást ábrázoló képein szinte megszámlálható, hogy hány kévéből áll a csomó, megfigyelhető, hogy milyenek az uszódi aratási eszközök, a bőgő (nagygereblye) és a takaró vesszővel ellátott kasza. Egy másik képen, ahol a mezei munkából hazatérő asszonyt festette meg az asszony kezében batyu látható, mert az uszódiak a mezei munkához használt ruhát batyuban vitték haza.

44 Néprajzilag hitelesek az egyszerű munkafolyamatokat (fonást, mosást, kenyérsütést) megörökítő, különös szépségű képei is. Nem férhet kétség a megfestett szobabelsők hitelességéhez sem. A kivetett ágyak, a kanapépadok, az öreg festett ládák, vagy az újabb divatú flóderozott sublótok az egykori valóságnak megfelelően láthatók a képeken. A deszkaszékek a kötelező szokás szerint állnak a kivetett ágyak előtt, nem a festő szeszélyéből kerültek oda. A családi kört ábrázoló képe több változatban ismert. Itt szülei házának szobáját a valóságosnál egy kicsit nagyobbnak ábrázolta, a bútorzat pedig egy jómódú uszódi gazda házberendezésének megfelelő. Ugyanez a szobabelső jelenik meg a „Káposztagázolás" с képén,

45 amely édesapját ábrázolja munka közben. Nem vethetjük a festő szemére, hogy ezeken a festményeken egyfajta ideálképet jelenít meg saját szobájuk valóságos berendezése helyett. Irodalmi élmények alapján születtek a verbuválás téma különféle változatai (Vesszőfutás, Betyárok a csárdában). Az alakok a festő által hitelesnek gondolt 19. századi viseletben vannak. Erős történelmi és irodalmi érdeklődés jellemezte már gyermekkorában is. A kalendáriumokban olyan sokszor megcsodálta Petőfit, Rákóczit, Kossuthot és Jókait, hogy idősebb korában is bármikor megfestette volna őket emlékezetből.

46 Felnőtt korában sokat olvasott vasárnaponként, elsősorban Móricz, Veres Péter, Szabó Pál és Tersánszky-Józsi Jenő munkáit. Kedvenc költője Petőfi Sándor maradt. Irodalmi élmény hatására született képéről számol be Bálint Jenőhöz írott levelében is. „Egy könyvet olvastam, 41 IKVAI Nándor, 1966. CKM Hangarchívum 23. 42 IKVAI Nándor, 1966. CKM Hangarchívum 23. 43 Bálint Sándor jegyzi meg, hogy Süli András templombelsőt ábrázoló képe is több variációban létezik. 44 IKVAI Nándor, 1966. CKM Hangarchívum 23. 45 Káposztataposás címen ismerik, de Benedek Péter Káposztagázolás címen említi. Vö. IKVAI Nándor, 1966. Hangarchívum 23. 46 GERGELYNÉ BAKTAY Julianna, 1979. 9. 30