Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)
Asztalos István: Határhasználat Ikladon a XVIII. század közepén
Azt nem tudjuk, hogy mennyi bor került ki a majorból, azt viszont igen, hogy a kocsmában 1748/49-ben 111 *Д akó bor, 9 akó sör, 100 Va öreg icce pálinka fogyott el, amiből 411,31 Ft bevétele származott az uraságnak. A számadáskönyv szerint mindezeken túl szerényebb pénzbevételt jelentett a túró (amit Vácra vittek!), a juhbőr és gyapjú, a fa, sőt a korcolni való vessző és még sok más kisebb tétel eladása is. Természetesen a majorság kiadásai is számottevőek. Mindenekelőtt a szegődött alkalmazottaknak (1752-ben 18 fő) a bére (pénz és ruházat, valamint egyéb természetbeni járandóság), továbbá a különféle szerszámok és anyagok (kasza, kötőfék, szántó vas, timsó, büdös kő stb.) vásárlása. Jelentős összeget emésztett fel az 1751—52-ben felépített Hernádi („külső") vendégfogadó is. A major életében is jelentős változást jelentett Iklad 1752 j es újratelepítése. IKLAD ÜJRANÉPESÍTÉSE (1752—) Ráday I. Pál fiúutódai közül II. Pál 1751-ben meghalt. Így Ikladot I. Gedeon örökölte, aki elsődleges feladatának határozta meg a puszta benépesítését, a falu újraszervezését. Hasonló törekvései voltak a szomszédos aszódi Podmaniczkyak-nak is, akik Rákoskeresztúrra kerestek telepeseket. Magyarországon a XVIII. század közepén már nem volt erre megfelelő ember, ezért külországban próbáltak szerencsét. Bécsi ágenseik szervezésével, valamint Grassalkovich Antal gróf támogatásával törekvésüket siker koronázta. Ráday ikladi pusztájára a svábok ősi szállásterületéről, Bádenből és Württembergből szorgalmas földműves telepesek érkeztek. 5 Ulmig gyalog, onnan az „Ordinari Schiff" néven ismert uszályokon, majd Pesttől ismét gyalog tették meg a hosszú utat. Pontos (hónap, nap) érkezésükről nem maradt fenn adat. Az tény, hogy az uraság Hartán, 1752. augusztus 15-én keltezett „Ikladra menendő Embereknek elejékbe adatott Punctumok" című szerződésféle előírásában rögzítette, hogy ő mit nyújt és ennek fejében mit vár el a telepesektől. 6 Ennek alapján a sváb jövevények nyár végén érkezhettek, mint látni fogjuk szeptember közepén már egészen biztosan Ikladon voltak. Megérkezésük után a kapott házhelyeken, amelyeket már régebben kimérhettek, felépítették házaikat, igyekeztek elrendeződni, szerszámokat, igás állatokat 'beszerezni, hogy a következő évben megindíthassák gazdaságukat. A sváb csoport megérkezése után hamarosan Hartán (szintén Ráday I. Gedeon birtoka) kikötött egy, az evangélikus hitük miatt Stájerországból kitelepített csoport. Ezekben az években Mária Terézia rekatolizációs politikájának részeként, a protestáns hitükhöz ragaszkodó „megátalkodottakat" transzportokba szervezték és a Habsburg birodalom legtávolabbi sarkába, Erdélybe telepítették. 7 E transzmigrációs csoportok egyike az 1752. augusztus 2-án, az Enns völgyéből megindított 30 főből álló kilenc család, amely nem Erdélybe, hanem a hittestvéreit védelmező Ráday birtokán, Hartán kötött ki. 8 A csoport nagyon rossz fizikai és lelki állapotban volt. A hosszú út legyengítette az idősebbeket (hamarosan hárman meg is haltak), a gyermekeiktől még Rottenmannban meg5 Á svábok betelepítésének iratforrásait terjedelmi okok miatt nem közöljük. 6 Ráday Cs. Lt. ÁGI 22. 7 Erich Buchinger: Die Landler in Siebenbürgen. München, 1980. 8 Paul Dedic : Die Bekämpfung und Vertreibung der Protestanten aus den Pfarren Pürg und Irdning im steierischen Ennstal. Bp. 1941., továbbá a bécsi állami és a gráci tartományi levéltárak anyaga alapján. 245
