Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Hidvégi Lajos: Sírok a határon. Középkori határjelek Cegléd és vidékén

eleget jártam 's forogtam a Czeglédi határon, lévén a város kos pásztora. Töröknek Buda megvétele után circiter tíz esztendővel, öreg emberekkel a' Puszták 's határok felől beszélgetvén, azt mondották azon öreg emberek, hogy a Czeglédi uraságnak akkori Praefectusa, aki az török háborúnak lecsendesedése után Budáról ki gyövén 's ennyihány embereket eszve hivatván, azokkal és némelly Magistrátuális Urakkal együtt az Czeglédi határt új hányásokkal és határ jelekkel meg ujitván, sok helyen erőszakosan is meg nagyobbitotta, a' mint a' többi között félegyházi határoknak is némelly részét."

9 Egy későbbi határrendezéskor Cegléd elvesztette ezeket a foglalásokat, sőt lecsíptek a szeleiek javára jogos pusztájukból, Szentdemeter félfaluból. (1. ott) CSETHARASZT (Dánszentmiklós M21). Népi: Tetveshalom. Eredetileg Tetemhalom volt és torzult mai helynévvé. Minden időkben emberi csontokat szántottak itt ki, végül is értesítették a ceglédi múzeumot, 1977-ben Benkő Zsuzsa régész folytatott a halmon ásatást. 134 Árpád-kori sírt tárt föl és megtalálta a templom alapfalait. A sírok egyikéből egy trépanait koponya került elő, a templomrom pontosan a Dános-pusztavacsi határon van. A határ kettévágja a romot, melynek északi része megsemmisült, ellenben a vacsi részen megmaradt, a régész körtemplomnak véli próbaásatása után.

10 A tetveshalmi cinterem és templomrom egyike a hatszáz éve kimért határjeleknek, ma is Dánszentmiklóst választja el Pusztavacstól. Az ásatás csak a dánosi részen volt, odaátról még remélhető jelentős leletanyag. A pusztafalu középkori neve, föltehetően Cset, vagy Csetharaszt volt. Az államalapításkor Csetharasztot a közeli Kemenczeitanya lándzsás népével népesítették 'be. A Kemenczeitanya földjéből árokásáskor lándzsás sírokat bontottak föl, a tulajdonos személyes közlése szerint, a harmincas években. CSETNEK (Dánszentmiklós L22). 1:25 000 (körzeti) tkp.: §. Hármas határhalom Lengy elf alva-Nyáregy háza és Dánszentmiklós ütközésében. Egy Árpád-kori templom maradványa volt rajta, melynek köveit a közeli Wekerle-major pincéjébe építették. A népi hagyomány török templomnak tartotta. Középkori határ járási jegyzőkönyvek nem maradtak fenn, minden bizonnyal a tatárjárás után kimért Danszentmiklós egyik, ma is érvényes határjelének minősíthetjük. Csetnek helynévből következtetve, itt szolgálónépek laktak, s a közeli Vasaddal és Vityával (Vatya) az üllői főhercegi, talán fejedelmi szállást látták el kovácsoltvas készítményekkel. Üllő (Jelech) Árpád harmadik fia volt, és mint Györffy György fölteszi, fejedelem is lehetett. ERKUSBUDA (Csemő, Mikebuda P18) 1374: Erkusbudaya (Bártfai Szabó 1938, 414. reg., II. kat. felni.: Ereklés erdő, Ereklés tanya, Ereklés tó. 1:50 000, 1:75 000 tkp.: 8 Határjárási jegyzőkönyv 1701 a város északi határának megállapításához. Eredetije CVL. Rendeletek gyűjteménye. 9 Tanúvallomási jegyzőkönyv az irsaiak javára, 1754. Eredetije CVL. Rendezetlen uradalmi iratok. 10 Benkő Zsuzsanna ceglédi régész szóbeli közlése. 237