Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Tari Edit: Késő középkori temetkezések Cegléd határán

lakit nem a közösség temetőjében helyeztek Örök nyugalomra. A határpontban talált temetkezéseket nem úgy kell tekinteni, mintha az oda eltemetett embereket nem becsülte volna meg a közösség. Inkább egy rendhagyó temetőnek, temetkezési területnek vélhetőek ezek a helyek. Az alábbiakban bemutatok néhány olyan esetet, amely okot adott arra, hogy a halottakat ne a hagyományos temetőbe temessék. Ha valakinek például „idétlen", sérült gyermeke született, azt a határba temették. Ugyanide 'hantolták el a születéskor meghalt, к ereszteletlen kisdedeket is.

17 A gyermekeken kívül olyan embereket temettek a határszélre, akik váratlanul, a végső szentségek felvétele előtt haltak meg. Ide sorolható esetek, ha valakit villámcsapás ért vagy vízbe fulladt, esetleg erőszakos cselekmény miatt vesztette életét. A határpont miatt kirobbant fegyveres összetűzések esetén szintén ide temették az áldozatokat, sőt a katonákat is. Szólnak források az öngyilkosok, koldusok, bűbájosok és árulók határpontra temetéséről is. (Az öngyilkosok és bűbájosok holttestét esetenként a határon meg is égették. Az árulók kivégzését szintén itt hajtották végre.) A határba temetés a határ igaz helyét úgymond megerősítette, valódiságát igazolta. Ezt a tényt támasztja alá, hogy előfordult olyan eset, amikor a hamis határ megerősítésére temettek bele elhunytat. Miután kiderült a csalás, az elhantoltat kiásták onnan, hogy a későbbiekben véletlenül se tévessze meg a határjárókat.

18 A határba temetés szokása tehát mindazon elhunytakat magában foglalta, akiket nem lehetett a közösség felszentelt temetőjébe temetni. A 4. csecsemő és 52. női temetkezés szépen beleillik a fenti adatokból kirajzolódó képbe. A gyermek esetében feltételezhető, hogy olyan kis újszülött lehetett, aki vagy halva született vagy akit halála előtt már nem tudtak megkeresztelni, így nem temethették a közösség temetőjébe. Az 52. női sír esetében több féle feltételezésbe bocsájtkozhatnánk, de legvalószínűbbnek mégis az a mértéktartó vélemény látszik, hogy váratlanul elhunyt embert temethettek ide.

19 A cegléd-nyúlfülehalmi lelőhelyen egy XVI—

XVIII. századi forrásokból, periratokból ismert szokásnak sikerült megtalálni a régészeti nyomát. A dombba temetett gyermek és asszony alátámasztja a 'hely igaz, valódi határként való funkcionálását a XVII. században. IRODALOMJEGYZÉK BAKAY Kornél 1989 Feltárul a múlt? Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest. BÁRDOS Edith 1987 Középkori templom és temető Kaposvár határában II. Somogy megyei Múzeumok Közleményei VIII. Kaposvár, 5—76. 17 TAKÁCS, 1987. 204. 18 TAKÁCS, 1987. 205. 19 Amennyiben erőszak áldozata lett volna, arról csak akkor lehetne információnk, ha ez olyan külsérelmi nyomokat hagyott volna, amely a csontokon is meglátszik. A végső szót azonban az antropológiai vizsgálat után lehet csak kimondani. A teljes feltárás feldolgozása folyamatban van, az embertani eredmények együtt fognak megjelenni a régészeti tanulmánnyal. A fényképfelvételeket és a rajzokat a szerző készítette. 230