Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)
Torma István: Bernece és Baráti a középkorban
szerzési akcióit mutatják. Másrészt az érsekség csaknem teljes hiánya arra utal, hogy bernecei birtokai a határ másik részén, annak D-i, DK-i és Ny-i felében helyezkedtek el. Ezt igazolja az a körülmény is, hogy ott 1283-ban a Kemencével közös hosszú határon viszont csak az esztergomi érsek birtoka szerepel. Az esztergomi káptalan a 16. század elején is gyarapította itteni birtokát. Chala Gergely leánya Ilona még 1483-ban eladta bernecei birtokát a szálkai Saak Balázsnak, akitől 1494-ben a Barátin lakó Lesthak Jakab vette meg. 41 Jakab fia András 1507-ben 80 Ft-ért az esztergomi káptalannak adta el. 42 1509ben Bernece-i Agchan Tamás és felesége Ilona [Lesthak Jakab leánya?] 150 Ftért adták el kúriájukat a káptalannak. 43 A birtokeladások miatt vita keletkezett a bernecei Nemesszeren lakó Csala Bertalan és a Lesták család, valamint az esztergomi káptalan között; ennek során Bertalan két fiát megölték. 1514ben a parasztháború idején a káptalan baráti jobbágyai pedig megszállták Bertalan házát. Sikertelen megegyezési kísérletek után 1515-ben Csala Bertalan és a káptalan megosztozott a vitatott földeken. 44 A hat helyen fekvő szántóföld mindegyikének 3/8 részét kapta Csala Bertalan, 5/8 része pedig a káptalané lett. Ugyanígy osztották meg a Csala Bertalan és Kopasz Demeter házának szomszédságában fekvő nemesi telkeket is, amelyek korábban Ilonáé és Akchan Tamásé voltak. Az innen egy nyíllövésnyire lévő kert, erdő és liget felosztását függőben hagyták, mert Kopasz Demeter és Csala Bertalan nem tudott megegyezni az erdők ügyében. Két rétet Csala Bertalan kapott meg, azzal a kikötéssel, hogy a káptalan baráti jobbágyai is legeltethetnek rajta. A felosztott földekről az oklevél nem közli, hogy melyik falu határában feküdtek. A leírásból azonban kiderül, hogy többségük Barátin volt. A Kútfő feletti szántó Baráti É-i széléhez közel, tehát ennek határában volt. Kettéosztását Orsyk Antal káptalani jobbágy (1509-ben 45 Polgár Márton) baráti malma előtt kezdték el. A malom azonos lehetett az újkori baráti malommal, amely a falu szélétől kb. 500 m-re É-ra állt. 46 A Barátin keresztül folyó patakon túl, a falutól É-ra volt az egyik rét. Két hold szántó a Barátiból Ságra vezető nagy út mellett, hosszanti irányban a Szuhapataka felé nyúlott el. (Ez azonos az 1468-ban a Tordavacshegy alatti földdarab szomszédosaként Csala István birtokában említett földdel.) Ezen a környéken lehetett a Thobolka nevű szántó is. Egyértelműen a baráti határban volt a Mélyárok nevű rét; a név ma is a falutól É-ra, a Tordovácsi-patak és az országút K-i oldala közti területet jelöli. 47 A kismezői szántó 1468-ban Csala Istváné, most a Ság felé eső része Csala Bertalané, a Baráti felőli pedig a káptalané lett. A Vízalját Baráti felé haladva érték el. A beltelken kívül a kert, erdő, liget és a Zyra László erdeje melletti 7 hold szántóföld feküdt biztosan a bernecei határban. A többször szereplő Zyra(i) család emlékét Bernecétől K-re több helynév őrzi: Szira-patak", Szirai-szőlők, Szira-erdő stb. À magvaszakadt Bernecze-i másként Kopasz Mihály egykori kúriája és ä két faluban fekvő részbirtoka Kopasz Demeter, Tesmag-i Sethem Jakab özvegye Zsófia és Mikola-i Lapos András felesége Ilona kezére jutott. 1521-ben a király a kúriát és a teljes részbirtokot először a néhai Gerecz-i Antal fiainak, 41 BAKÁCS István 1971. 233. 42 OKMÁNYOK TÁRA 186. oki. 43 Üo. 187, 188. oki. 44 Esztergomi Káptalan Levéltára m. lt. 18—5—16. és 17. 1514-re: MON.RUST. 158. oki. 45 Esztergomi Káptalan Levéltára m. lt. 18—5—13. 46 HÁLA József 1977. 589. I. katonai felmérés Coll. XIII. Sect. 15. (Unter M. néven). 47 HÁLA József 1977. 589. 217
