Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Bagu Balázs: Bátyu község földrajzi nevei és néprajzi vonatkozásai

A község területén tehát 103 földrajzi nevet találtam, illetve gyűjtöttem össze. A belterületi nevek száma pedig 52. A község földrajzneveit tanulmányozva az alábbi következtetésekre jutot­tam: 1. A régebbi nevek lassan elhalóban vannak. Kevesen ismerik már a Csendőrlaktanya, Cselédházak, Csűrös kert, Fordító neveket. A megváltozott életkörülményekkel fokozatosan kihalnak egyes földrajzi nevek is. 2. Ma már a Lónyai névhez nem tapad az egykori gróf méltósága. Mond­ják ugyan, hogy Lónyaikert, Kastélykert, de nem mond nekik semmit a név. 3. Több mesterséges névadás is van, elsősorban az utcaneveknél: Lenin, Borkanyuk, Gagarin, Petőfi, Űj, Mező utca. 4. A gyakori foglalkozásokra lehet következtetni a dűlőnevekből is: sok az -erdő utótagú név: Hollós erdő, Nagyégres, Nagyerdő, Liget. Ez arra utal, hogy fafeldolgozással régóta foglalkoznak a község lakosai. 5. A halászatra utaló dűlőnevek: Bótrágy patak, Bika patak, Deménlázi patak, Hamvas patak, Karazstói patak, Kanális, Lodán patak, Szernye mocsár. 6. Tagosításra, kisebb zárt földterületre utaló -szeg utótagú név 17 van. A szeg rendszerint folyó vagy patak szegletében, kanyarulatában volt. Problé­mákat inkább az előtagok megfejtése okoz. Példaként a -szeg utótagú dűlőne­vekből néhány: Előszeg, Habuknyaszeg*, Hegedűs-szeg, Hidszeg*, Nagyszeg, Miklós-szeg, Látomásszeg*, Képszeg stb. Gyakori a -zug utótagú földrajzi név, amely ugyancsak kisebb földterüle­tet jelent: szugoly változatai élnek a környéken: Karnaszug, Utas Zug*. 12 7. Több földrajzi névnek az előtagja malom: Malomkert, Malomtanya, Szá­razmalom, Malomcsa*. Több malom volt, hisz megkülönbözteti a névadás a szá­razmalmot a vízitől. 8. Leggyakoribb azonban az a fajta névadás, amely esetében a dűlő volt birtokosának nevét viseli. A személynév és a tájegység kapcsolata kifejezheti, hogy az illető háza, birtoka közelében van a bizonyos egység: Albert rétje, Orbán-tag, Pap-tag, Szabó-rét, Szabó-tag, Tar Berti-tag, Zsi­dótanya, Fogel-tag, Grosslender birtok, Lónyai-kastély, Kastélykert. 9. Gyakori a -láz, -láza utótagú dűlőnév. A LÁZ magyarázatából kiderül, hogy erdőrengeteg helyén épült a település, hiszen a „láz" maga erdei tisztást, irtást jelent. Tehát a névadás még abból a korból való, amikor az erdőség na­gyobb része még megvolt. A környező falvak névadásában is gyakori a -láz, -láza utótagű dűlőnév: Ásláza, Bálintláza, Bodó-láz*, Demén-láza, Gálláza, Kis­láz, Máté-láz, Pál-láza. 13 10. Az állattenyésztésre utaló nevek is gyakoriak: Bikakaszáló, Bika patak, Disznólegelő, Nagylegelő, ökörlegelő, Disznógorond, Csordajáró. 11. A Csonkás név arra utal, hogy fejlett famegmunkálás volt itt, s még arra is, hogy a fát először „csonkították", hogy könnyebb legyen kivágni. Ezt a műveletet természetesen csak a nagyobb fákkal végezték. Ma már csak az öregek ismerik a nevet. Van egy nevünk — a Gyepű. A kőzné vi jelentése: körülkerített, körülsán­coit földterület. Tisztázatlan egyelőre a névadás kora. Ha ősi, akkor köze van a Gyepűrendszerhez, ha későbbi, akkor a tagosítás korát idézi. 12. A mocsaras vidéken csak a magasabb fekvésű földterületeket művelték. 12 A *-gal jelölteket ma már nem ismerik, csupán a kataszteri térképen vannak megjelölve. 13 Vö. Kniezsa, Szl. 7. sz. 1/1, 30. 7. pag. 202

Next

/
Oldalképek
Tartalom