Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Bagu Balázs: Bátyu község földrajzi nevei és néprajzi vonatkozásai

március 23-án megalakul a direktórium. A tanácshatalomért a községben 19-en fogtak fegyvert. 1919. április 27-én a községbe bevonultak a csehek és a románok, a kik a falut felosztották maguk között. A község az 1920—1940-es években nemegyszer sztrájkok és tüntetések központja volt. 1921-ben alakul meg a községben a kommunista párt helyi sejtje. Aktív tevékenységükre vall az 1921-es interpelláció Tóth Béla ügyében, akit sztrájkszervezésért tartóztattak le. 1925-ben és 1926-ban megünneplik a községben május elsejét a kommunisták vezetésével. 1927^ben megrendezik a községben a XIII. Kommunista Ifjúsági Napokat. A kommunista párt tevékenysége napról napra növekszik, az 1927-es szavazáson a 814 szavazatból a legtöbbet — 396-ot — a kommunisták kaptak.

5 9 Zakarpatszka Pravda 1928. november 23-i számában „Mi a cseh agrárpárt és miért nevezi magát Országos Földosztó Pártnak" című cikkében arról ír, hogy a régi urak adtak valamit, de a helyükbe érkező cseh urak a községnek még egy barázdát sem adta'k. 1930-ban, 1931-ben, 1932-ben és 1933-ban felvonulások, sztrájkok színhelye Bátyú. A parasztok helyzete nem sokat változott. A régi Lónyaiak helyett újak jöttek. A Lónyaiak eladták birtokaikat. Az első bécsi döntés értelmében a Kárpát alja, így Bátyú is visszakerült Magyarországhoz 1938-ban. A szovjet Vörös Hadsereg 1944 őszén szállta meg ezt a területet, s ennek következtében Ukrajnához csatolták:, a Szovjetunióhoz került Az utóbbi öt évtizedben számos fontos létesítmény jött létre Bátyúban. A körzeti kórház több község egészségügyi ellátását biztosítja: Bátyú, Bakos (Szvoboda), Bótrágy, Üjbótrágy, Harangláb. A bátyúi vasútállomásról négy irányba folyik a közlekedés: Munkács, Beregszász, Csap és Eperjeske (Magyar Köztársaság) felé. 1974-től 2 vágányon folyik a hatalmas teheráru-forgalom. A vasútállomáson 316-an dolgoznak. Bátyú községnek fejlett üzlethálózata van: központi áruház, vasúti üzlet, három élelmiszerüzlet, kenyérbolt, étterem, könyvesbolt, vas- és edénybolt. A községben a «következő intézmények vannak: XXI. Pártkongresszus Kolhoz, Bátyúi Vasútállomás, Terménykészletező Vállalat, körzeti kórház, orvosi rendelő, gyógyszertár, gyermekszanatórium, középiskola, óvoda, postahivatal, szolgáltató kombinát, klub, könyvtár stb. 1972-ben Bátyú megkapja a nagyközségi rangot. 1944-től 1947-ig a községben 246 új ház épül. 1974 októberében a középiskola tanulói felmérést 'készítettek. Ezen adatok szerint a faluban 731 kerékpár, 91 motorkerékpár, 9 személygépkocsi, 200 gáztűzhely, 606 rádió, 464 televízió volt. Ma kétségkívül a vasútállomásnak van a legnagyobb presztízse. Itt dolgozik a munkaképes lakosság nagy többsége. Bátyú a Szovjetunió nyugati kapuja: rajta keresztül folyik az export—'import teherforgalom. A vasút új lakónegyedet épített fel emeletes lakóházakkal, étteremmel, élelmiszerüzlettel, szolgáltató komplexummal, lerakják egy új középiskola alapjait. A község nyelvjárása az északkeleti nyelvjárástípushoz tartozik; főbb sajátosságai a következők: A) Hangtani: 1. Hangrendszer — rövid magánhangzók : u, ü, i, o, ö, e, a — hosszú magánhangzók : ú, ű, í, ó, ő, é, á 5 Munkácsi Kerületi Levéltár 92. pag. Nro 643. 189