Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)
Novák László: Szabadalmas mezővárosok az Alföldön
megye hatósága, hanem a közbülső, a földesúri úriszék hagyta első fokon jóvá. 16 Nagykőrös „szabados" állapota igen magas szintű privilegizált viszony: a földesuraktól függetlenedett, a vármegye fennhatóságától függetlenedni akaró város. A mezővárosi tanács élesen szembe fordult a Tripartium törvényeivel, mivel azok a haladás legfőbb gátjának bizonyultak, s ezt elszenvedte a város is. Az incapacitas volt a legsérelmesebb dolog, amelyre való hivatkozás számos körösi compossessor számára biztosított jogalapot a redempció utáni városi szerzemények megkaparintásához, kizárólag a nemesi kiváltságok, jog alapján. A városi magisztrátus — benne a nemesekkel — konfliktusba keveredett a közbirtokosok egy csoportjával, akik magukénak kívánták a volt földesúri birtokokat, mivel ők „birtokképesek", s e küzdelemben — jóllehet a város élén a tekintélyes Bakos Ambrus főbíróval sikeresen elhárították a veszedelmet — a nemes vármegye nem a város oldalán állt, hanem a közbirtokosok pártját fogta. 17 Kézenfekvő lenne ezek után arra gondolni — mint arra Kecskemét is törekedett —, hogy Nagykőrös célja a szabad királyi státus elérése lenne, azonban ez nem így volt. A körösi magisztrátus az 1848. március 14-i felterjesztésében annak a meggyőződésének adott hangot, hogy meg kell szüntetni minden olyan kiváltságot, amelynek a feudális jogrend az alapja. Nem csupán a nemesi vármegye, de a szabad királyi városok megszüntetését, átalakítását tartották szükségesnek: ,,a' kiváltakozott Városoknak megyékhezi viszonya oly módon rendeztessék, hogy azok a' Megyék felügyelete alatt álló, 's mégis ön körükben független hely hatóságokká alakuljanak, hogy így módon a' mostani körülmények közt a' Megyék hatalma alóli kibontakozás 's Királyi Városságra való törekedést igen természetes 's jelenleg eléggé nem méltányolható vágya az erőre vergődött Városokban megszüntessék, 's ez által a' Megyék jelentősége fenn tartassék addig, míg a' szárnyaik alatt meg erősödendő községi rendszer hatását kifejtendi, 's a' feudalisticus intézmények ideje lejártával 's a' nép képviselet életbe léptével a' jelen Megyei rendszer átalakíttatik .. ," 18 Nagykőrös, de Kecskemét is olyan szabadalmas mezőváros volt, amely megőrizte autonómiáját, társadalmi-gazdasági és vallási egységét. Földesúrhoz cenzuális viszony fűzte őket, amelytől azonban redempció árán megszabadultak, önerőből függetlenedtek annak ellenére, hogy az érvényben lévő jogrend a feudális birtokviszonyokat, tulajdonjogot erősítette a kapitalisztikus, polgári tulajdonviszonyokkal szemben. Cegléd kényszerű körülmények hatására más útra térült a XVIII. században. Nagykőröshöz hasonlóan, Cegléd mezőváros is egységes református közösséggé kovácsolódott a XVI— XVII. században. A Clarissák birtokjogához kétség nem férhetett, ezért a Neoaquistica Comissio 17144эеп megerősítette őket ceglédi tulajdonukban. A mezőváros kiváltságos állapota fokozatosan megszűnt. A római katolikus testületi földesúr támogatta a római katolikusok bevándorlását, s földhöz is juttatta őket. Már 1749-ben elkészült az urbárium, de annak végrehajtása egyelőre még nem (kezdődött meg. A XVIII. század közepén már a földesúri hatalom diadalmaskodott a mezővárosi autonómia felett. A magisztrátusban feles arányban voltak reformátusok és római katolikusok, s a földesúr beleszólt a főbíró választásba is. Megszervezték az úriszéket, amely közvetlen 16 NÓVÁK László: Nagykőrös mezőváros önrendelkezése (az 1747. és az 1817. évi statútumok). In: Fejezetek Pest megye történetéből (szerk. Ikvai Nándor) I. Studia Comitatensia 7. Szentendre, 171—211. 17 NÓVÁK László: i. m. (1978) 109—113. 18 NÓVÁK László: „Szabados Nagy Kőrös Várossá" nemzetes főbírája Bakos Ambrus. Az Arany János Múzeum Kismonográfiái 7. Nagykőrös, 1987. 50—59. 169
