Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)
K. Csilléry Klára: Néhány adalék az ácsolt gabonás ládák középkori történetéhez
másutt vissza; nem kapott helyet a kalendáriumot illusztráló miniatúrák sorában sem. 22 Míg az ácsolt ládák másféle felhasználását számos középkori ábrázolás örökíti meg, gabonatároló minőségben való bemutatásuk paraszti vonatkozások nélkül is elenyészően ritka. Ilyen például Le Mans székesegyháza egyik XIII. századi üvegablakának az a képe, amely Szűz Máriát az isteni kegyelem kincseinek őrzőjeként jeleníti meg. Itt a kegyelem adományait hombárba gyűlő gabonaszemek jelképezik és ennek megfelelően látható az előtérben egy hat lábon álló, testes — bár kicsinyítve, de pontosságra türekvően, szigorú elölnézetben megrajzolt — ácsolt láda. 23 A rajz pontosságára jellemző, hogy a láda homloklapjának minden egyes vízszintes deszkájánál híven jelzi az azt rögzítő faszöget az oldalsó lábakon és a középső láb két oldalán. Mindez egyértelműen mutatja, hogy az elképzelt láda kétrekeszes, amelyből a gabona fogytával a hoszszanti deszkák kiemelésével könnyítették meg a hozzáférést a maradék gabonához, hasonlóan ahhoz, ahogy ez hazánkban is szokásban volt. 24 Noha egy allegorikus ábrázolás ácsolt ládája a társadalom egyetlen rétegének sem tulajdonítható teljes kizárólagossággal, mindazonáltal ez a kép is jelzi az ilyen felépítésű ládák gabonatárolókénti hasznosításának közismert voltát a kortársak, a templomba járó hívők körében. Ez utóbbi megállapításnál lényegében nem vonható le több hasznos következtetés abból a többször is — így Drahomira Stránská által az ácsolt ládák vizsgálata kapcsán 25 — közreadott jelenetből sem, amely az 1340 körül keletkezett Velislav-Bibliában az alkirály ként gabonát árusító Józsefet jeleníti meg (2. kép). Minket ez mégis közelebbről érint az előbbi francia példánál, minthogy a szomszédos Csehországban, Prágában készült. Az ezen a képen látható tárolóalkalmatosság, az ótestamentumi elbeszélésnek megfelelően, egy állami gabonaraktár tartozéka. Stránská az ácsolt láda korai dokumentumaként hivatkozik a képre, 26 ámbár azon túl, hogy az alkotó ilyen kamrabeli berendezési tárgyat valóban láthatott, akár a cseh királyi birtokon, akár másutt, a rajzból a korabeli közép-európai gabonatároló szerepű ácsolt ládák sajátos jegyeire nézve semminemű biztosabb információt nem kapunk. Ez az ábrázolás ugyanis — ellentétben a vézelay-i domborművei vagy a le mansi üvegablak képével — korántsem meggyőző. Ügy látszik, nem csupán a megrendelő — aki nagyon valószínű, hogy a kódex végén megörökített Velislav, IV. Károly protonotariusa 27 — volt udvari ember, de ilyennek mutatkozik a miniátor is. Alighanem meglehetősen felületes ismeretei lehettek a hétköznapi életről, különösen pedig a terménytárolók kinézetéről. Az általa rajzolt tárolóbútor sarokpillérei az ácsolt ládákéra emlékeztetnek ugyan, de már az alsó részt koszorúzó peremléc, nemkülönben a fém csuklópántok tartotta tető ahhoz hasonló, ami az új divatként terjedő asztalos készítményeken vált szokásossá. Ami a tető csonkagúla alakú kiképzését illeti, az olyan, mint ami a korábbi irattartó ládikákat — akárcsak az eredetileg szintén profán példákat követő erek22 Hansennek a középkori kódexek kalendáriumképeit művelődéstörténeti és néprajzi szempontból elemző munkájában (lásd: 21. jegyzet) nem kerül említésre ez a téma, illetve maga a gabonatároló alkalmatosság sem. 23 WESCHER, H. 1947. 2653. 24 K. CSILLÉRY Klára 1970. 112—113. lap, 19—21. kép. 25 STRÁNSKÁ, Drahomira 1962/a. 9. kép. 26 STRÁNSKÁ, Drahomira 1962/a. 18.; vö.: STRÁNSKÁ, Drahomira 1962/b. 96.; STRÁNSKÁ, Drahomira 1963. 40. 27 STEJSKAL, Karel 1970. 1—3. 144
