Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Fejér Gábor: Az apátfalvi festő asztalosság kialakulásának kérdése

tívumok szórt elhelyezése az ott tapasztalható zsúfoltsággal szemben, valamint az alapszín kivilágosodásának csak szórványszerű megjelenése — azonban mindenképpen egy saját apátfalvi műhely meglétét igazolják. Ezt támasztja alá az is, hogy a vásárhelyi készítés az 1873-as láda esetében ha még el is képzelhető, a későbbi, 20. sz. eleji bútorok esetében semmiképpen sem jöhet szóba. Problematikusnak látszik, egy, az eddigiektől teljesen elütő menyasszonyi láda 1879-ből.

21 A tárgy felépítése és motívumkincse arra indították Juhász Antalt, hogy a láda makói készítését valószínűsítse.

22 Az valóban a makói bútorfestés érett korszakát idézi: hasáb alakú lábra helyezett, alul fiókos korpusz, homloklapján egy-egy barokkos stilizált, tulipánhoz hasonló keretbe helyezett virágdíszítéssel. (10. fotó) A makói ládákon (11—12. fotó) elhelyezett, a teret lazán és lendületesen kitöltő, következetesen aszimmetrikus, virágfejből, vagy virágfejekből előtörő, a foltszerű festésmódot a rajzossággal éppen a virágfejekben finoman ötvöző csokrokkal

23 szemben azonban a kérdéses tárgy vaskos, zsúfolt, szigorúan szimmetrikus csokrai olasz korsóba vannak helyezve, amely makói ládán ismereteink szerint 1847 után egyszer sem fordul elő, s addig is csak három tárgyon. E láda festésmódja a kimutatható rajzosság ellenére is inkább foltszerű, és sokkal igénytelenebb. Ugyanakkor feltűnik a kompozícióban az a korsóból kiágazó, kétfelől lefelé hajló indapár, amit az apátfalvi bútorfestésre olyan jellemzőnek találtunk. A tárgy tehát mindenképpen elkülönül a makói festőasztalosság legkiforrottabb korszakának darabjaitól, de annak kései megnyilvánulásaitól is. Ezt egy 1873-ból származó gondolkodószék

24 példáján szemléltethetjük, melynek a láda kék alapszínével és színes virágaival szemben jellemzője a piros szinte mindent elborító uralomra jutása, melyben tónustalan barna színnel festve helyezkedik el a részint erősen stilizált, foltszerű virágfejekből előkanyargó indadísz, részint az erősen naturalisztikus, tagolt körvonalrajzos kevés virágozás. (13. fotó) A láda apátfalvi díszítése mellett szerkezeti szempontok is szólnak, nevezetesen, annak a korpusz homloklapját felülről keretező díszlécnek a megléte, amely a kisszámú tárgy ellenére is úgy tűnik, helyi sajátosság: négy ismert láda közül három esetben előfordul, míg makói ládán egyetlen egyszer sem. Helyi készítésével a makói festőasztalosság, mint az apátfalvi stílus kialakításában közreműködő másik — ha a vásárhelyi befolyással nem is mérhető nagyságrendű — hatóerő jelenléte igazolható. Ezt támaszthatja alá a néhány bútoron megjelenő ornamentális aszimmetria is.

25 Az itt ismertetetteken túl még két datálatlan tárgy valószínűsíti egyértelműen az apátfalvi festőasztalosságnak vásárhelyi és makói előképekben való gyökerezését; két ágy, illetve ágyfej.

26 Mindkét darabot Apátfalván gyűjtötték. A Makón őrzött ágyfej átfestve, másodlagosan volt egy ágyvégre illesztve, virágozása tisztítás során tűnt elő. A szegedi Móra Ferenc Múzeum ágyát egyértelműen Vásárhelyen, a 19. sz. 40-es, 50-es éveiben dolgozó asztalos kezemunkájának tarthatjuk. Ennek tornya fűrészelt oldalélű állatalakos díszítésű, mely forma ekkor már országosan előfordul, 18. sz.-i előképei pedig a vidék bútoremlékein is fellelhetők. (14—15. fotó)

27 De Vásárhelyen már 1840-ben ettől el21 JAM Ltsz. 69. 70. 1. 22 JUHÁSZ Antal 1982. 90. 23 Legszebb példája: menyasszonyi láda 1854. JAM Ltsz. 77. 830. 1. 24 JAM Ltsz. 52. 14. 1. 25 L. 20. jegyzet. 26 Móra Ferenc Múzeum Szeged (=MFM) Ltsz. 55. 119. 1. 1. JAM Ltsz. 87. 16. 4. 1. 136