Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Fejér Gábor: Az apátfalvi festő asztalosság kialakulásának kérdése

tívumok szórt elhelyezése az ott tapasztalható zsúfoltsággal szemben, valamint az alapszín kivilágosodásának csak szórványszerű megjelenése — azonban min­denképpen egy saját apátfalvi műhely meglétét igazolják. Ezt támasztja alá az is, hogy a vásárhelyi készítés az 1873-as láda esetében ha még el is képzelhető, a későbbi, 20. sz. eleji bútorok esetében semmiképpen sem jöhet szóba. Problematikusnak látszik, egy, az eddigiektől teljesen elütő menyasszonyi láda 1879-ből. 21 A tárgy felépítése és motívumkincse arra indították Juhász An­talt, hogy a láda makói készítését valószínűsítse. 22 Az valóban a makói bútor­festés érett korszakát idézi: hasáb alakú lábra helyezett, alul fiókos korpusz, homloklapján egy-egy barokkos stilizált, tulipánhoz hasonló keretbe helyezett virágdíszítéssel. (10. fotó) A makói ládákon (11—12. fotó) elhelyezett, a teret la­zán és lendületesen kitöltő, következetesen aszimmetrikus, virágfejből, vagy vi­rágfejekből előtörő, a foltszerű festésmódot a rajzossággal éppen a virágfejek­ben finoman ötvöző csokrokkal 23 szemben azonban a kérdéses tárgy vaskos, zsú­folt, szigorúan szimmetrikus csokrai olasz korsóba vannak helyezve, amely ma­kói ládán ismereteink szerint 1847 után egyszer sem fordul elő, s addig is csak három tárgyon. E láda festésmódja a kimutatható rajzosság ellenére is inkább foltszerű, és sokkal igénytelenebb. Ugyanakkor feltűnik a kompozícióban az a korsóból kiágazó, kétfelől lefelé hajló indapár, amit az apátfalvi bútorfestésre olyan jellemzőnek találtunk. A tárgy tehát mindenképpen elkülönül a makói festőasztalosság legkiforrottabb korszakának darabjaitól, de annak kései meg­nyilvánulásaitól is. Ezt egy 1873-ból származó gondolkodószék 24 példáján szem­léltethetjük, melynek a láda kék alapszínével és színes virágaival szemben jellem­zője a piros szinte mindent elborító uralomra jutása, melyben tónustalan barna színnel festve helyezkedik el a részint erősen stilizált, foltszerű virágfejekből előkanyargó indadísz, részint az erősen naturalisztikus, tagolt körvonalrajzos kevés virágozás. (13. fotó) A láda apátfalvi díszítése mellett szerkezeti szem­pontok is szólnak, nevezetesen, annak a korpusz homloklapját felülről kere­tező díszlécnek a megléte, amely a kisszámú tárgy ellenére is úgy tűnik, helyi sajátosság: négy ismert láda közül három esetben előfordul, míg makói ládán egyetlen egyszer sem. Helyi készítésével a makói festőasztalosság, mint az apátfalvi stílus kiala­kításában közreműködő másik — ha a vásárhelyi befolyással nem is mérhető nagyságrendű — hatóerő jelenléte igazolható. Ezt támaszthatja alá a néhány bútoron megjelenő ornamentális aszimmetria is. 25 Az itt ismertetetteken túl még két datálatlan tárgy valószínűsíti egyértel­műen az apátfalvi festőasztalosságnak vásárhelyi és makói előképekben való gyökerezését; két ágy, illetve ágyfej. 26 Mindkét darabot Apátfalván gyűjtöt­ték. A Makón őrzött ágyfej átfestve, másodlagosan volt egy ágyvégre illesztve, virágozása tisztítás során tűnt elő. A szegedi Móra Ferenc Múzeum ágyát egy­értelműen Vásárhelyen, a 19. sz. 40-es, 50-es éveiben dolgozó asztalos kezemun­kájának tarthatjuk. Ennek tornya fűrészelt oldalélű állatalakos díszítésű, mely forma ekkor már országosan előfordul, 18. sz.-i előképei pedig a vidék bútor­emlékein is fellelhetők. (14—15. fotó) 27 De Vásárhelyen már 1840-ben ettől el­21 JAM Ltsz. 69. 70. 1. 22 JUHÁSZ Antal 1982. 90. 23 Legszebb példája: menyasszonyi láda 1854. JAM Ltsz. 77. 830. 1. 24 JAM Ltsz. 52. 14. 1. 25 L. 20. jegyzet. 26 Móra Ferenc Múzeum Szeged (=MFM) Ltsz. 55. 119. 1. 1. JAM Ltsz. 87. 16. 4. 1. 136

Next

/
Oldalképek
Tartalom