Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Sabján Tibor: Gondolatok az alföldi tüzelők történetéhez

4. kép. Dohányoskunyhó belseje a Tápiószentmárton-Sőregpuszta határában (Vasárnapi Üjság 1864. 35.11.356.) nek a késő középkor bögrés kemencéihez, ennek részletes kidolgozása azonban még további vizsgálatokat igényel.

27 Ha röviden is, de ismét szeretnénk foglalkozni a kemencék belső méretének a kérdésével. Korábban már cáfoltuk azt az elég széles körben elterjedt elképzelést, hogy az Alföldön a kis tűzterű kályhákat azért kellett a nagyobb légterű kemencékkel felváltani, mert a 18. században bekövetkezett fahiány, illetve a paraszti erdőhasználat korlátozása a lakosságot szükség-fűtőanyagok használatára kényszerítette (szalma, nád, sás stb.), melyek eltüzelésére a kemencék alkalmasabbak voltak, mint a kályhák.

28 A régészeti ásatások tapasztalatai alapján rámutattunk, hogy a késő középkori kályhás kemencék alapterülete általában elérte a ma használatos kemencék méreteit, tehát a változás nem hozott jelentősebb méretnövekedést.

29 Most a recens kemencék nagysága felől szeretnénk a kérdést megközelíteni. Ha a különböző méretű alföldi szobákat és a bennük található kemencéket összehasonlítjuk azt láthatjuk, hogy a szobák mé27 Korábbi tanulmányunkban már utaltunk ezekre a kapcsolatokra, megnevezve néhány olyan elemet, melyet késő középkorinak tartunk (kuckó, váll). SABJÁN Tibor, 1989. 214. 28 Az ezzel kapcsolatos szakirodalmi hivatkozásokat lásd: SABJAN Tibor, 1989. 213. 17- jegyzetpont. 29 SABJÁN Tibor, 1989. 214. A különböző késő középkori kályhaméretek áttekintése megtalálható: ILON Gábor— SABJAN Tibor, 1989. 89. 124