Novák László szerk.: Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére I. (Studia Comitatensia 23. Szentendre, 1994)

Sabján Tibor: Gondolatok az alföldi tüzelők történetéhez

SABJÁN TIBOR GONDOLATOK AZ ALFÖLDI TÜZELÖK TÖRTÉNETÉHEZ Valószínű, hogy az alföldi tüzelőberendezések története még sokáig foglalkoztatja a népi építészet kutatóit. Egy korábbi tanulmányunkban áttekintettük a szobai tüzelőberendezések fejlődésének, illetve változásának főbb problémáit, vázlatosan érintve az egyes kérdéseket.

1 Most néhány kiemelt témát szeretnénk közelebbről is megvizsgálni, részletesebben kifejtve álláspontunkat. Recens kemencéink formáját vizsgálva utaltunk rá, hogy a Duna—Tisza közén elterjedt összetett formájú változatok a késő középkori bögrés kemencék hatásait, illetve maradványait viselik magukon.

2 Ez a véleményünk összecsengett DÁM László álláspontjával, aki az összetett formájú kemencéket ugyanolyan nagy múltú változatnak tartja, mint a csonka kúp alakúakat.

3 A sifonкетепсёк tárgyalásakor BARABÁS Jenő is figyelmeztet arra, hogy ez az egyetlen kemenceforma, melynek pontos elterjedési idejét ismerjük, a kerek és szögletes alaprajzú változatok ennél régebbiek, a 19. században biztosan, a 18. században valószínűleg már használatban voltak.

4 Látszólag ellentmondanak a fenti véleményeknek azok a néprajzi megfigyelések, amelyek az összetett formájú kemencéket mint újabb divatjelenségeket mutatják be.

5 Csakugyan a 20« században a szögletes és az összetett formák előretörése figyelhető meg, ami nem jelenti azt, hogy ezek a kemencék mindenütt és mindig újabbak, mint csonka kúp alakú társaik. Ha jobban utánanézünk, már a 18. és a 19. századból vannak olyan adataink, melyek a szögletes alaprajzú és összetett idomú kályhák használatáról árulkodnak. Több telepesház terve maradt ránk a Bánát 18. századi к olonizáci ójának köszönhetően. A kamara által szervezett betelepítéseket úgy tűnik gondos előkészítő munka előzte meg, amelynek során a helyi adottságokat és lehetőségeket is figyelembe vették.

6 Az épületek alaprajzi kiosztása, a falak anyaga és szerkezete, a kémények kialakítása és nem utolsósorban a tüzelőberendezések ábrázolása arra utal, hogy a terveket a helyi építkezési gyakorlatot követve készítették el. Különösen érvényes ez azokra a tervlapokra, melyeket temesvári mérnökök készítettek.

7 A keskeny kiülésű padkákra épített kemencék alaprajza szögletes, formájuk felfelé keskenyedő, csonka gúla alakú. A készítés időpontja 1769, illetve 1771. Hely- és időmegjelölés nélküli egy másik tervlap, amelyen szögletes alaprajzú, középpárkánnyal tagolt összetett kemencék rajza látható. Keletkezéséről csak annyit tudunk, hogy Mária Terézia-korabeli.

8 Mivel a né1 SABJÁN Tibor, 1989. 2 SABJÁN Tibor, 1985. 86—87.; SABJÁN Tibor, 1989. 214. 3 DÁM László, 1986. 242. 4 BARABÁS Jenő—GILYÉN Nándor, 1987. 104. 5 VARGHA László, 1953. 21—22.; SZTRINKÓ István, 1984. 440—441.; ZENTAI Tünde, 1990. 78. 6 BALASSA M. Iván, 1989. 37. 7 MILLER, Toni, 1947. 66, 68. 8 MILLER, Toni, 1947. 64. 119