Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 22. Szentendre, 1991)

B. Perjés Judit–Bóczné Újvári Mária: A Kerepes–Kálvária domb 3. sír szerves eredetű leleteinek restaurálása

В. PERJÉS JUDIT-BÓCZNÉ ÚJVÁRI MÁRIA (Magyar Nemzeti Múzeum Bp., Tragor Ignác Múzeum, Vác) A KEREPES - KÁLVÁRIA DOMB 3. SÍR SZERVES EREDETŰ LELETEINEK RESTAURÁLÁSA A sír teljes anyagának közlését Miklós Zsuzsa régész e kötetben ismerteti. Mi csak a sír 1. számú leletével, amely egy párta, és a 8. számú leletével, amely egy bőr lábbeli töredékei, foglalkozunk rész­letesen. (1. sz. kép) A párta viszonylag épen megmaradt. Különféle anyagai különbözőképpen és változó mértékben korrodeálódtak (fémszálak, üveggyöngyök, rézflitterek), elvesztették rugalmasságukat és hajlékony­ságukat, ezért együttes kezelésük sok esetben nehéz feladat. Ennek ellenére eredetiségét csak akkor tudjuk megtartani, ha nem szedjük szét apró részeire, hanem a tisztítás során is együtt tartjuk az összefüggő darabokat. A párta a koponya ívét követi, még ha a koponya csontjai töredékesek és hiá­nyosak is, mint ebben az esetben. (2. sz. kép) A hozzá és rátapadó más anyagok (föld, haj, csontmara­dékok) eltávolítása, a párta behajló végei miatt, csak az ,,oda-vissza" fordítás módszerével oldható meg. Mit értünk ezalatt? A munkamenet részletes leírásából érthető lesz. A párta a koponyacsontok töredékein in situ került a restaurátori laboratóriumba. (3. sz., 4. sz. kép) A két vége (V4— V4 rész) a koponya alá hajlott. Paraloid B72 műgyanta oldattal átitatott japán papírral leragasztottuk a párta felületét azért, hogy szétesés nélkül leemelhessük a koponyáról. A ko­ponyáról való levétel után az előbbi módon a hátoldalát ragasztottuk le, azért, hogy a felületét szabad­dá tehessük. (5. sz. kép) Leoldottuk róla a rögzítő japán papírt és a két végét óvatosan kiterítettük. A lehullott apró töredékeket (üveggyöngy, fémszál) zsíralkoholszulfát desztillált vizes oldatában tisz­títottuk. Az egyben maradt felületről mini porszívóval eltávolítottuk a leszívható talaj és koponya mor­zsányi törmelékeit. (6. sz., 7. sz. kép) Porszívózás után Mavecid ED4 2%-os oldatával tisztítottuk, amelybe lágyítóként glicerint is tettünk. 1 Az alaptextilt egy újjal kellett alátámasztani, hogy a rajta levő díszítmények súlya miatt szét ne essék. Az összehajtott új textília belsejébe egy (savmentes) papírcsíkot helyeztünk — az eredeti készí­tést követve —, amely merevítésként szolgál a párta alapjában. Az új alátámasztó anyag könnyen eltá­volítható, mivel cérnával erősítettük az eredetihez. A lehullott pici darabkákat szükség szerint ragaszt­va vagy az eredeti készítési technikát követve (drótra fűzve és varrva) helyeztük vissza. A hiányzó gyöngyök és csavart drótból készült díszítmények egy részét pótoltuk. Végezetül az egész felületet Plastubol spray-vel fújtuk le, korrózió védőként. 2 A párta leírása: Leltári száma: 90.80.52.; teljes hossza: 435 mm; teljes szélessége: 40 mm. A végeinél 20 mm-re keskenyedik. Kiterítés után találtuk meg az egyik végén két egymásra simuló ezüstérmét 3 (8. sz. kép), amely eredetileg egy textildarabba lehetett burkolva. A borító vászon már csak igen kis nyo­mokban maradt meg. Úgy gondoljuk, hogy gombnak készítették ily módon. A párta elkeskenyedő 371

Next

/
Oldalképek
Tartalom