Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 22. Szentendre, 1991)

Miklós Zsuzsa: Árpád-kori földvár, középkori templom és temető Kerepes (Kerepestarcsa)–Kálvárián (Anyagközlés)

MIKLÓS ZSUZSA (MTA Régészeti Intézete, Budapest) ÁRPÁD-KORI FÖLDVÁR, KÖZÉPKORI TEMPLOM ÉS TEMETŐ KEREPES(KEREPESTARCSA)-KÁLVÁRIÁN (ANYAGKÖZLÉS) A Kálvária a falu D-i szélén emelkedő ÉNy—DK-i irányú, hosszan elnyúló domb ÉNy-i végén található, a 252,7 m-es magassági pontnál. A falu szélén folyó kis patak feletti relatív magassága kb. 25 m. ÉNy felől patak, ÉK és DNy felől mély, vízmosásos völgy határolja. DK felől mesterséges árok választja el a domb folytatásától. Ez az árok eredetileg teljes szélességében átvágta a domb gerincét, jelenleg azonban az É-i és D-i végén be van töltve. Egykor ehhez a 14 m széles, jelenleg 80—100 cm mély átvágáshoz csatlakozhatott a kb. 1 m mély, 3 m széles sáncárok, amely a tetőtől kb. 4 m-rel lejjebb körülölelte a mintegy 30 m átmérőjű dombot. A sánc és az árok is — újkori átalakítások következtében — helyenként megszakad. (1. kép; 2. kép 1—2.; 3. kép) A XX. század elejéig ezen a dombtetőn állt a falu temploma. 1907-ben villámcsapás miatt súlyosan megsérült, ezért a község belterületén új templomot építettek,

1 a régit pedig lebontották. A Szent Anna tiszteletére szentelt

2 templom körüli „védfal romok és felárkolás nyomai" első ízben a Pesty-féle Helynévgyűjteményben szerepelnek.

3 Ugyanitt feltételezik, hogy a templom vár gyanánt szolgálhatott. 1864-ben Rómer Flóris járt a helyszínen: megállapította, hogy „a templom erődítettnek látszik, mert a régi temető kőkerítésén kívül még kettős árok és kerítés van meg" .

4 Odrobenyák Nepomuki János — a hagyományra támaszkodva — feltételezi, hogy a husziták építettek a hegyen egy „gyönge váracsot, melyből idők folyamán sajátságos alakú templom emelkedett ki".

5 Az első részletes leírást, felmérést Arányi Lajos készítette el 1876-ban. Megörökítette a templomot és az akkor még látható műrészleteket, valamint — az azóta elveszett — szenteltvíztartót is. Leírásában nem említi az árkot, sáncot, de a távlati képen látható tereplépcső talán erre utal.

6 A templom Arányi szerint „gótstílű vagyis a XIV. vagy XV. századból származik, de a török pusztítás után a XVUJ. század elején vagy közepén átidomított".

7 (5. kép) A Kálváriára vonatkozó irodalom összefoglalása, az MRT ХШ/3. kötethez végzett terepbejárási tapasztalatok összegzése, a szintvonalas felmérés 1982-ben látott napvilágot.

8 A sánccal, árokkal övezett dombtetőn 1987-ben szondázó ásatást végeztünk, a Kerepestarcsai Nagyközségi Tanács anyagi támogatásával.

9 Az ásatás célja a földvár korának, szerkezetének, a földvár és a templom egymáshoz való viszonyának megállapítása volt. Az I. számú, 42,30 m hosszú, ÉNy—DK-i irányú, 1,50 m széles kutatóárokkal átvágtuk a dombtetőt és DK-en a sáncárkot; а П. árkot a szentély feltételezett helyén jelöltük ki. 347