Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 22. Szentendre, 1991)

Ottományi Katalin: Késő római kerámia a leányfalui őrtoronyból

OTTÖMÁNYI KATALIN (ELTE Régészeti Tanszék, Budapest) KÉSŐ RÓMAI KERÁMIA A LEÁNYFALUI ŐRTORONYBÓL I. A LELŐHELY ISMERTETÉSE: Késő római őrtorony a valériai limesen, Castra Constancia (Szentendre) és Cirpi (Dunabögdány) tábora között. (RLU 70.) A lelőhely mai topográfiáját (Visegrád felé vezető országút Ny-i oldala, Móricz Zs. u.), ill. kutatástörténetét részletesen ismerteti a Régészeti Topográfia budai és szentendrei járását tárgyaló kötet.

1 Először Kuzsinszky Bálint ásott Leányfalun 1915-ben, feljegyzései sajnos elvesztek.

2 1963-ban Soproni Sándor tárta fel a kiserőd belsejét.

3 Az épület egy udvarral és kerítésfallal körülvett négyszögletes torony, melynek belsejében négy pillér és lépcsőfeljáró található. Méretei: 16,28 x 16,11 x 16,25 X 16,12 m, falvastagsága 1,6 m. A torony járószintjét döngölt föld alkotta, ami helyenként feketére égett. Belső rétegei csak az ÉNy-i sarokban maradtak meg, máshol Kuzsinszky már kiásta azokat.

3a A járószint felett egy kb. 30 cm-es vörösre égett agyagszint található, benne számos kerámia és elszenesedett gabonamag volt. Ez a padlás omladéka lehetett, ahol kerámia és fa tárolóedényeket tartottak. Felette a tetőszerkezet téglaomladéka, majd a falak kő és habarcsos törmelékrétege következik. Az egészet humuszréteg zárja. A belső torony és a kerítésfal közötti terület még nincs teljesen feltárva és a sánc, ill. árok is tisztázatlan.

4 Soproni Sándor az őrtorony ÉNy-i részén feltárt két méhkas alakú gödröt is. Az egyikből egy Valens-érem került elő.

5 Az őrtorony I. Valentinianus limesépítkezései sorába tartozik. Ezt támasztják alá a már említett érmek és főleg a Frigeridus dux feliratú bélyeges téglák. Ez utóbbiak alapján Soproni 374—375-re tette az őrtorony építését

6

, viszont Lőrincz Barnabás kutatásai bebizonyították, hogy Frigeridus téglái 369—373 közöttre keltezhetók.

7 Valentinianus alatt a Dunakanyar, a pannóniai limes legsűrűbben erődített része lett.

8 A nagyobb táborok között egymástól csak néhány száz méterre lévő őrtornyok, kiserődök, hídfőállások váltották egymást. Az őrtornyokon belül két fő típust különíthetünk el. Az egyszerűbb egy kis négyszögletes (általában 10 x 10 méteres) torony, a másik ennek udvarral és kerítésfallal kibővített változata. Ez utóbbinál az emeletet belül négy pillér tartotta. Ezt a formát az 1930-as években feltárt budakalász-lupacsárdai kiserőd alapján budakalászi típusnak nevezzük.

9 (Ókori neve centenárium.) A leányfalui őrtornyon kívül ide tartozik mág a pilismarót-malompataki kiserőd is, ahol besimított kerámiát gyártó fazekaskemencét tártak fel. A többi ilyen típusú őrtorony még nincs feltárva. (Dunabogdány-Kőszegtő, Basaharc 5., Visegrád-Szentgyörgypuszta 2.) A barbaricumban épült hatvan-gombospusztai erőd is ide sorolható.

10