Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 22. Szentendre, 1991)
Miklós Zsuzsa: XIII. századi nemesi udvarház Tura–Szentgyörgyparton
Palackok A 2. gödörből származó palack (89.2.94.) gömbtestű, széles fenekű, hengeres nyakú. Egész testét (peremtől az aljig) széles közökkel bekarcolt csigavonal díszíti. Kidolgozása durva. A nyakon kívül jól látszanak a függőleges, újjal történt simítások. (6. kép 2.) Ezen kívül egy palacknak a felső részét lehetett összeállítani: a sárgásfehér, koromfoltos, kavicsos anyagú, hengeres nyakú edény nyakát ferde bevagdosások, vállát tág közökkel bekarcolt csigavonal díszíti. (89.2.96. — 7. kép 5.) Találtunk még egy hengeres palacknyakat függőleges piros festéssel és egy csigavonallal ellátott palack nyak- és válltöredéket. (89.2.58., 62. — 9. kép 6—7.) Korsó Egyelőre analógia nélküli a vöröses színű, homokos, csillámos anyagú, simított felületű korsó részlete. Anyaga a többi edényhez viszonyítva igen finom. (89.2.87. — 8. kép) Hasának súlypontja a korongszerű talp közelében helyezkedik el. Innen felfelé erősen összeszűkül. Szögletes átmetszetű füle a has középvonalában indul, és 12 cm hosszan beleolvad a has falába. Felső, ívelt része több hegyes bütyökkel tagolt. A nyak valószínűleg igen szűk, hosszú lehetett. Alja durva, festetlen, a test látható részeit azonban vörös festékkel vonták be. E festék leginkább a fül felső részén, a fogástól kopott le. Formája fémedény utánzására mutat. Másik, hasonlójellegű edényhez tartozhattak a szintén vörös, jól iszapolt, simított felületű oktales aljtöredékek. (89.2.57., 83., 110.) Ilyen színű, kivitelű edénytöredékeket Parádi Nándor még csak néhány Árpád-kori lelőhelyről ismert. 12 Az addig ismertté vált töredékek alapján azonban arra következtetett, hogy ezt az edénytípust az Árpád-korban kis mennyiségben ugyan, de nagy területen használhatták. Valószínűsítette, hogy csak bizonyos edényformát, folyadék tárolására szolgáló szűk nyakú palack, korsó felületét fényezték. 13 Jankovich B. Dénes anyaggyűjtése szerint ez az edénytípus ebben a korban az egész országban elterjedt. 14 Cserépbográcsok Mindössze 3 db cserépbogrács-töredék látott napvilágot. A szürkésbarna, homokos, apró kavicsos anyagú, tág közökkel bekarcolt csigavonallal díszített oldalú töredék peremét vízszintesen vágták le. Élesen levágott széle inkább a külső oldalon vastagszik meg. A felfüggesztő lyuk nem maradt meg, de a perem egyik irányban kezd megvastagodni, ami a fül közelére utal. (89.2.80. — 9. kép 4.) Ez a töredék a fémüst formájú bográcsokhoz sorolható. Hasonló ismert Tiszalök-Rázomról, Tiszadorogmáról, Sarudról. 15 A másik peremtöredék szintén szürkésbarna, homokos, apró kavicsos anyagú, vízszintesen levágott peremű. Széle a külső oldalon erősen megvastagszik, belül alig változik. A felfüggesztő lyuk itt sem maradt meg. (7. kép 3. —• 89.2.40.) Ez is a fémüst formájú bográcsokhoz sorolható. 16 A 3. bográcstöredék vörösesbarna, apró kavicsos anyagú, élesen profilált hasú edény alsó része. Szintén a fémüst formájúakhoz tartozik. (89.2.89. — 7. kép 7.) 17 436