Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 22. Szentendre, 1991)

Tari Edit: Árpád-kori templomok Cegléd környékén I.

Ш. CSEMŐ - HOSSZÚDŰLŐ (HOSSZÚHOMOK) Története Cegléd középkori határán belül, a mezővárostól D Ny-ra fekszik a Hosszúdűlő nevű határrész, valószínű, hogy ez a középkori Hosszúhomok nevű településről (határrészről?) kapta a nevét. Ennek első említése az B68-as ceglédi határjáró-oklevélben szerepel „Hoziuhomok" alakban. A határjárást abból az alkalomból tartották, hogy Erzsébet királyné (I. Lajos édesanyja) a fiától kapott birtokot tovább adományozta az óbudai klarissza apácáknak.

73 A következő okleveles adat 1469-ből ismert (itt: „Terram Hozywhegh" formában szerepel).

74 200 év múlva, 1649-ben említik a terület ma is élő helységnevét először: „Terreno Csömö Homok ad Oppidum Czegléd".

75 (Ugyanez később „Csomo-Homok"-ként is előfordul.) A XVII. században az óbudai, ám Cegléden birtokos klarisszák és Kőrös mezőváros pereskedett Csemő birtoklásáért. A pert végül az apácák nyerték meg, s Cemő Ceglédhez tartozott a XVIII. század végéig. Ám a határvita csak a XIX. században nyugodott el, ekkor Csemő határát felosztották Cegléd és Nagykőrös között.

15 Prédiumként 1729-ben fordult elő először.

77 A Csemő helységnév személynévből keletkezett magyar névadással.

78 Régészeti kutatástörténet Balanyi Béla nagykőrösi múzeumigazgató 1955-ben a helyszínen járva megállapította, hogy a XI—

Х1П. századi leletekkel datált falu temploma és temetője a Göbölyös-tanya udvarán állt.

79 1969-ben Topái Judit edénytöredékeket gyűjtött a lelőhelyről a mélyszántásban (akkori Új Élet Tsz területe). A tsz szerint ezt a földdarabot akkor törték föl először. Topái Judit ásatásra alkalmasnak találta a helyet, de végül nem történt feltárás.

80 1974-ben Müller Róbert a templomhoz tartozó falu területén ásatást végzett, melynek során két korszak (szarmata és Árpád-kor) tárgyi emlékanyaga került felszínre. A temetőbe is beleásott és melléklet nélküli sírokat talált. Észlelte, hogy a templomdombon keresztül haladó út szélesítésével több sírt megbolygattak. Mivel a dűlőút valószínűleg a templom maradványain is áthaladt, nem tartotta lehetségesnek a templom feltárását.

81 1975-ben megjelent tanulmányában Balanyi Béla egy az 1870-es években Csemóben talált (általa középkorinak tartott) keresztről emlékezik meg. A tárgy nincs meg, nem sikerült sorsát kinyomoznom.

82 1981-ben a területen meliorációs munkákat végeztek, s a templomalapot magába foglaló domb földjével kívánták feltölteni a mélyebb részeket. A veszélyhelyzetbe került templomot Dinnyés István feltárta.

83 A dombot azóta elhordták. Lelőhely A Kis Gerje patak déli partján a Hosszúdűlőben, s a Szunyoghalmi dűlő Ny-i részén található egy lapos domb, melyet a patak ÉNy felől körbeölel. Dél felől egy Ny—

К irányú mélyedés határolja. Eldózerolásáig a környék legmagasabb dombja volt (Dobozi-partnak is nevezték). A dombon korábban egy földút haladt keresztül, Ny-i szélén egy tanya állt. A dombon késő szarmata település maradványaira épült az Árpád-kori templom. (XVII. kép 1.) 399