Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 22. Szentendre, 1991)

Tari Edit: Árpád-kori templomok Cegléd környékén I.

TARI EDIT (Cegléd, Kossuth Múzeum) ÁRPÁD-KORI TEMPLOMOK CEGLÉD KÖRNYÉKÉN I. A Duna—Tisza közén (Jász-Nagykun-Szolnok, Pest és Csongrád megye egy része, valamint Bács-Kiskun megye teljes egészében) ismert történeti okok miatt igen kevés fennálló középkori templom maradt meg. A különböző műemléki, művészeti topográfiákból még csak villanásszerűen

1

, de az újabb régészeti kutatásokból már egyértelműen az derül ki, hogy ezen a vidéken — hasonlóan az Alföld más tájaihoz — az eddig ismerteknél lényegesen nagyobb számban épültek a középkorban falusi templomok.

2 Pl. Cegléd környékén egy körülbelül 10 km sugarú körben az eddigi ismereteink szerint legalább 14—15 Árpád-kori templom állott. (Ez a szám a részletesebb régészeti kutatások során esetleg még gyarapodhat is.) (I. kép 3.) Pest megye déli részén az Árpád- és késő középkori falusi templomok kutatása a nagykőrösi Arany János Múzeum és a ceglédi Kossuth Múzeum tevékenységéhez kapcsolódott. Kivételt ezalól Bálint Alajos 1948-ban végzett nyársapáti akadémiai tervásatása jelentett, amelynek során feltárta a középkori faluhoz tartozó templom alapozását is.

3 Az ötvenes-hatvanas években Balanyi Béla Nagykőrös környékén folytatott régészeti kutatásokat, melyeknek eredményeit a közelmúltban tette közzé.

4 A ceglédi múzeum gyűjtőterületén a múzeum régészei: Topái Judit, Dinnyés István és a szerző tártak fel falusi templomokat. Ezek a kutatások minden esetben leletmentések voltak.

5 így nem volt mód az egy összefüggő határrészen található Árpád-kori templomok szisztematikus feltárására. A templomokhoz tartozó falvak kutatása is egyelőre csak a felszíni leletek gyűjtésére szorítkozott. A falusi templomok kutatásához a sok értékes adat összegyűjtésével Hidvégi Lajos ceglédi tanár is jelentősen hozzájárult.

6 A ceglédi múzeum eddigi 11 Árpád-kori, e témakörhöz kapcsolódó régészeti kutatásából négy esetben a templom alapozását már nem sikerült megtalálni. A megfigyelt jelenségekből (építési törmelék, kövek, téglák, a temetkezések módja) azonban bizonyos, hogy ezekben az esetekben is templomos helyekről van szó.

7 Az utóbbi időben a régészeti topográfiák dolgozták és dolgozzák fel legkomplexebben ezt a témakört, mivel összevonják a műemléki, a régcszeti és a történeti eredményeket. A Pest megyei régészeti topográfia ez ideig elkészült kötetei a megye ÉNy-i és É-i területeit dolgozták fel,

8 D-i, DK-i részeinek (Duna—Tisza köze) régészeti bejárása folyamatban van, az anyag feldolgozása azonban lassú ütemben halad.

9 Vizsgált területünkön — volt ceglédi, nagykátai, monori járás — a falusi templomok döntő több389