Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 22. Szentendre, 1991)

B. Perjés Judit–Bóczné Újvári Mária: A Kerepes–Kálvária domb 3. sír szerves eredetű leleteinek restaurálása

— Papírcsík a merevítő béléshez: 34 X 4 cm = 136 cm

2 — Kerek rézfiitterek: 20 db, átmérője 8 mm, és 6 db, átmérője 6 mm. — Gyöngyök: 480 db, átmérője 2 mm; (120 x 40) db 190 db, átmérője 4 mm 14 db, átmérője 7—8 mm között változó. — A nyolcas mintázatú fémdíszítmény, összesen 1 méter. — Tekercselt rézdrót 2,5—3 mm-es átmérővel, 1 méter. A párta készítésének a menete:

4 A kívánt nagyságúra kiszabott vászon közepére ráhelyezték a papírcsíkot és hozzáfércelték az anyaghoz. 25—30 mm-es hosszúságúra felvágták a lapított nyolcas alakú drótot, és a kis gyöngyöket (190 db) — a minta szerint elosztva — együttesen az alaphoz varrták, (lásd A. minta) A B. mintánál a négyzet alakban elhelyezett fiittereket varrták fel először két öltéssel az alaphoz, és egyúttal a közepébe egy kis darabka tekercselt drótot is erősítettek. Egyenként rögzítették a nagyobb gyöngyöket, függőleges sorban. A középsőt szintén a tekercselt vékony dróttal fogták körül. A tekercselt drótok fölvarrása nem okoz gondot, mert a varrócérna könnyen elbújik a csavarások között. A kétsoros karéjban elhelyezett gyöngyöket először tízesével egy drótra felfűzték. Majd hozzáfogtak még egy drótdarabot, s ahhoz a gyöngyszemeket egyenként cérnával rögzítették. A drót két végét átbökték az anyagon, visszahajlították és így rögzítették. Bizonyos, hogy még cérnával is lefogták, nehogy használat közben kicsússzon a pártából. Végül a vásznat a merevítő papír alá hajtották, majd összevarrták. így fedték el a díszítmények rögzítő varrásait. Lábbelitöredékek: A sír kibontásakor csizma maradványának vélte az ásató, a látható folt alapján. (9. sz. kép) Tisztítás és konzerválás után csak a talp és a fejrész darabjait lehetett kiegészíteni. A csizma szárából csak igen kicsi töredékek maradtak meg, amelyekből nem lehetett rekonstruálni az eredeti formáját. (10. sz. kép) A lelet konzerválását a feltárás után néhány hónappal később végeztük, a részleges kiegészítéseket pedig másfél évvel később, 1990 tavaszán. A bőrtöredékek megfelelően rugalmasak és hajléko373