Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 22. Szentendre, 1991)
Miklós Zsuzsa: Árpád-kori földvár, középkori templom és temető Kerepes (Kerepestarcsa)–Kálvárián (Anyagközlés)
a csizma restaurálását В. Perjés Judit és Bóczné Újvári Mária végezte el. E munkáról külön cikkben számolnak be. A nyújtott téglalap alakú, 150 cm hosszú koporsó deszkából készült. Fenékdeszkának nem maradt nyoma, ezzel szemben a váz alatt forgács mutatkozott. A fedéldeszkák beszakadtak. Mélység: 190 cm. Leletek: 1. Párta: (90.80.82.—12. kép 1—2.) A kislány koponyája szinte teljesen szétporladt, így a gyöngyös párta csaknem teljes épségben megmaradt. Két, elkeskenyedő vége a koponya alá hajlott. A pártát kétféle minta díszítette, 6—6 alkalommal ismételve. Egyik végén — vászonba tekerve — a restaurálás során 2 db ezüstpénz került elő: - magyar, П. Ulászló-obulus [CNH П. 279(?)] ? - h (90.80.43.) — magyar I. Lipót duartus 1701. K-B (90.80.44.) 22 2. A nyakon gyöngysor és medalion feküdt. A medalion (90.80.45.) ovális, öntött, bronz, függesztőkarikával. Előlap: sima keretben balra néző glóriás férfialak felsőteste, bő ujjú ruhában, kezét mellére téve. Körirat: S.FRANC XAVER ... IESU IND... Hátlap: Jobbra néző glóriás férfialak felsőteste. Jobb kezét mellére teszi, előtte könyv, feje felett jobboldalt sugaras napkorong. Körirat: kopott, olvashatatlan. Az előlap a körirat szerint Xavéri Szent Ferencet ábrázolja; a hátlap pedig valószínűleg Szt. Bernardint. Az 1444-ben Aquilában meghalt szerzetes jelvénye: 12 napsugár koszorújában IHS. 23 (7. kép 2.) 3. A medalion közelében került elő 10 db ép és 3 db töredékes sárgásbarna, ill. fekete, sokszögletű, lapított oldalú üvegpaszta gyöngy. (90.80.46.) Valószínűleg ezen a gyöngysoron függött a medalion is. (9. kép 1.) 4. E gyöngysor alatt, a mellkas jobb oldalán találtunk egy ovális talpvasalást, amelyet eredetileg három helyen, nagy fejű szegeccsel erősítettek a lábbelihez. (90.80.50. — 10. kép 9.) 5. A medencén feküdt a 2. medalion (90.80.47.): Ovális, vékony, préselt bronzlap kerek függesztófüllel. Előlap: Szent Benedek álló alakja. Jobb kezében a keresztben végződő pásztorbotot, bal kezében a méregpoharat tartja. A pohár felett, fejével a szent felé forduló kígyó. Körirat: CRUX • S • P [kitörés] DICTI. A bronzlap szélét körben V-alakú díszítéssel látták el. Hátlap: felirat felülről: IHSVR-S-N-S-M-VSMQI [kitörés] V • В [?] Középen bencés kereszt, ovális alakban gyöngysorral keretelve. A kereszt szárai közötti üres mezőben С S P В [Crux Sancti Patris Benedicti]. A kereszten levő betűk: függőlegesen: С S S M L [Crux Sacra Sit Mihi Lux]. Vízszintesen: N D S M D. A fenti középső S betűvel együtt [Non Draco Sit Mihi Dux]. (7. kép 1.) Hasonló példányt közöl Székesfehérvárról Siklósi Gyula. Csupán az érem alakja (nyolcszögletű) és az előlap körirata más. Ezeknek az érmeknek az elterjedési köre Németország D-i része, Ausztria, Svájc, Csehország és a Rajna-vidék. Több példány ismert Magyarországról is. 24 6. A kislány kezére tehették az olvasót, amely 30 db sárgásbarna gömb alakú és 5 db lapított, tagolt oldalú pasztagyöngyből állt. (90.80.51.) Ehhez csatlakozhatott a medalion is. (9. kép 5.) 7. Az olvasó közelében hevert egy bronz pántgyűrű, amelyhez ezüstfoglalatban hozzáforrasztották az üvegbetétes pecsétrészt. (90.80.49.) (10. kép 1.) 8. Csizma: kb. a lábszár feléig érhetett a csizma szára. A levegő hatására azonban nagyrészt szétporladt, így csak a lábfejrészt lehetett konzerválni. (90.80.53.) 9. Gyöngysor: 47 db, különböző alakú és színű üveggyöngy. (90.80.48. — 11. kép) 351