Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 22. Szentendre, 1991)

Simon László: Korai avar kardok

172. Törökbálint 36/25. lh., 2. sír (Pest m.) Múzeumba csak a vörösfenyőből készült hüvely és néhány vereté került: a D alakú tartófül elülső oldala ezüst, hátsó ' iala bronzpántból készült, a kettőt bordázott szalag fogja össze. A D típusú bordázott kop pánt bronzból készült. Keltezés: VI. szd. 3. harmada — VII. szd. eleje. Irodalom: Kovrig (1957) 120., XIX. t. 27-29.; MRT 7. 347-8. 173. Újfehértó, Tálas dűlő (Szabolcs-Szatmár m.) Korai avar temető fegyvermellékletei között egy 11 cm hosszúságú keresztvassal ellátott kard is előfordul. Teljes H = 85 cm, ebből a markolat H = 11 cm. A penge Sz = 3,2 cm. Irodalom: Bóna (1986) 80., 90, 292. j.; Sipos (1987) 28., 30, és szám nélküli rajz a 29. oldalon. 174. Valea lui Mihai-Rétalj (Ermihályfalva, Románia) É—D tájolású lovassírban egyélű, erősen korrodált kard: keresztvassal ellátott markolata karikában végződik. Teljes H = 93 cm, ebből a markolat rekonstruált H = 12 cm. A keresztvas H = kb. 4,8 cm, a penge legnagyobb Sz = kb. 2,2 cm. Típus: П. Keltezés: VII. szd. 1. harmada. Irodalom: Németi (1983) 145—6., Fig. 8:1.; Bóna (1986) 167. 175. Vác-Kavicsbánya 301. sír (Pest m.) Közöletlen kard, markolatának közepén kis bronzkarika, a penge közepe táján bronzpánt. Irodalom: Tettamanti (1972) 58. és az ásató szíves szóbeli közlése. 176. Vecsés, Alsónémedi út melletti homokbánya (Pest m.) Közöletlen avar kori kard. Irodalom: Tan (1986) 37. 177. Vértesacsa, Pinceharaszt dűlő (Fejér m.) Egyélű, ezüstveretes P alakú tartófülekkel ellátott korai avar kard. Típus: I. Keltezés: VII. szd. 1—2. harmada. Irodalom: Kralovánszky (1969) 26.; Bánki (1971) 165—6. 178. Vértesacsa, Tükör utca 2. sír (Fejér m.) Kardos, fegyveröves korai avar sír. Keltezés: VI. szd. vége — VII. szd. 1. harmada. Irodalom: Marosi (1938) 40.; Bóna (1982—1983) 118-119. 179. Visegrád, Duna-meder (Pest m.) A folyóból kikotort kard három darabra törött és hiányos, markolatvasa lapos téglalap keresztmetszetű, hozzákovácsolt karikában végződik. A markolatvasra ráhajlított keresztvas végei letörtek, feltehetően a csengeleivel azonosak voltak. A penge — amelynek vége szintén hiányzik — kétélű, lapított nyolcszög keresztmetszetű, valószínűleg damaszkolt. A markolatborítás enyves égerből, a két lemezből álló hüvely magyar hársból készült, ez utóbbit valamilyen bőrrel is befedték. A markolatot és a hüvelyt bordázott szalaggyűrűkkel és sima lemezekkel díszítették, a függesztőszerkezetet hármas ívelődésű díszítetlen lemez takarja. Rekonstruált teljes 310