Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 22. Szentendre, 1991)

Simon László: Korai avar kardok

55. Gyula-Szentbenedek (Békés т.) Bolygatott lovassírból darabokra szétesett kard. Irodalom: Mogyoróssy (1870) 56. Hajdúdorog-Wroskert u. A. sír (Hajdú-Bihar m.) Koporsós lovassírban 5 darabra törött kard. Irodalom: Kralovánszky (s. a.) 57. Hajdúdorog-Wroskert u. 1. sír (Hajdú-Bihar m.) Egyélű, egyenes vaskard a csontváz bal oldalán. Markolatvasán 2 szeglyuk. A kard hegyétói 16 cm-re kisméretű bronz kardfüggesztő. Sírban mért teljes H = 96 cm (jelenlegi H = 93 cm); ebből a markolat 13,3 cm. Sz = 3,1 cm. Típus: I. A koporsós lovassírt I. Herakleios (6Ю—641) 610—612 között vert kis függesztőfüllel ellátott aranysolidusa a VII. szd. 1 harmadára keltezi. Irodalom: Kralovánszky (s. a.) 58. Hajós-Cifrahegy (Bács-Kiskun m.) Közöletlen korai avar kard. Irodalom: Kőhegyi—

Wicker (1979) 70. 59. Hódmezovásárhegy-óvónőképző (Csongrád m.) Alapozáskor előkerült súieletben kard, tőr és egy agyagedény volt. Irodalom: Csallány (1956) 125., 372. lh. 60. Iszkaszentgyörgy-Kincsesbánya (szórvány) (Fejér m.) A legkorábbi időkre keltezhető „hosszú, egyenes (belső-ázsiai típusú) kard". Megsemmisült. Irodalom: Marosi (1935) 40.; Bóna (1971a) 240. (24); 273. (53). 61. Jászboldogháza (Szolnok m.) Egyenes egyélű kard korai avar harcos sírjából. Típus: I. Irodalom: Madaras (1982) 64. 62. Kába (Hajdú-Bihar m.) Egyélű, egyenes pengéjű kard a hüvely maradványaival. A téglalap keresztmetszetű markolatvas — középen egy szegeccsel — aszimmetrikus szélesedéssel vált át a pengébe. Teljes H = 95 cm, ebből a markolat H - 13 cm. A penge legnagyobb Sz = 4,2 cm. Típus: I. (21. kép 1.) Keltezés: VII. szd. 2. harmada. Irodalom: Zoltai (1929) 38-39., 9.ábra. 63. Kálóz—Nagyhörcsökpuszta 2. sír (Fejér m.) Közöletlen korai avar kard a VII. századból. Irodalom: Bóna (1971a) 243. (27.) 293