Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 22. Szentendre, 1991)
Simon László: Korai avar kardok
KARDFELFÜGGESZTES Egyetlen esetet kivéve valamennyi megmaradt kardfüggesztő veret vagy szerkezet a kardhüvely elölnézetből jobb felőli keskenyebb oldalán, közvetlenül a hüvelytorkolatnál vagy valamivel lentebb és a tok közepe táján nyert elhelyezést. Kivétel a Cik-Backo Petrovo Selo-i 28. sírban lelt kard, amelyen a bronzból készült P alakú tartófülek közvetlenül a hüvelytorkolatnál ellentett helyzetben, azaz a hüvely mindkét keskenyebb oldalán, egymással szemközt voltak elhelyezve. (16. kép 11.) Osztályozásuk alapja a kardfelfüggesztő szerkezet tokhoz való rögzítésének módja volt. A típus: A kardtokhoz egy pánttal rögzítették a szíjtartó karikát vagy karikákat. (Katalógus 119., 169., 175.) Ide sorolható a még közöletlen tápéi kard is, amelyen a P alakú ezüst függesztőveret hátlapjához erősítették a fegyvert tartó vaskarikát. (14. kép 1—2.) В típus: a kardtokhoz két rögzítőpánttal erősítették fel a függesztőszerkezetet. B/1. változatra függesztőszerkezet félkörbe hajlított pánt (Kiskőrös, város alatt 9. sír). (14. kép 3.) B/2. változat: a függesztő hullámos ívben meghajlított vaspántból készült (TiszavasváriKoldusdomb 1. sír 15. kép 11.). (14. kép 4.) B/3. változat: nemesfémből készült hármas ívelésű (15. kép) vagy P alakú függesztőveretek, amelyeknek a fabéléséhez vagy annak fémből készült hátlapjához rögzítették a verettél kb. azonos hosszúságú függőlegesen elhelyezett ugyancsak nemesfémből készített kengyel formájú pántot, amelybe a kardtartó szíjat fűzték. (14. kép 5—7.) Aranyból készült példányok: Katalógus 15., 64., 100., 109., 127., 161. Ezüstből készült példányok: Katalógus 34., 120., 160., 179. B/4. változat:P vagy megközelítőleg D alakú függesztőveretek. (16. kép) Fabélésük hátoldalán vízszintesen elhelyezett hurkos drótba (Katalógus 40.) vagy függőlegesen elhelyezett rövid kengyel alakú pántba (Katalógus 72., 118. és talán 52.) fűzték a kardtartó szíjat. (14. kép 8.) Aranyból készített példányok: Katalógus 24., 101., 104., 183. Ezüstből készített példányok: Katalógus 29., 31., 33., 38., 40., 51., 72., 81., 84., 103., 110., 118., 125., 134., 150, 171., 177., 180., 182b., 182c., 182 d., 184. Megjegyzendő, hogy а В típusú függesztők 3—4. változata bonyolult kivitelezési módja miatt már nem funkcionális variáns, hanem csupán csak a díszítésben megmutatkozó egymástól eltérő hagyomány. A karddíszítés e markáns különbözősége mögött feltehetően a korai avar kor népességének eredetkérdésével is kapcsolatos etnikai különbözőség rejlik. A B/2. változat — amennyiben helyesen határoztuk meg az egyetlen ide tartozó tárgy rendeltetését 74 — valószínűleg a nemesfémből készült B/3-as típus egyszerűbb — köznépi ? — változata. (15. kép 11.) ELTERJEDÉS A feldolgozott korai avar kardok térképre vetített képe (1. kép) pontosan megfelel a korai avarság régészeti leletek által körülhatárolt szállásterületének. 75 Az elterjedési térképről leolvasható az, hogy mely vidékek azok, ahol a kardleletek sűrűsödnek. Egyik ilyen, viszonylag kisebb régió az ÉKDunántúl, közelebbről a Lábatlan—Oroszlány—Mór—Kálóz—Rácalmás és a Duna által közbezárt négyszög. Itt 17 lelőhelyről összesen 51 kard látott napvilágot, közülük 9 ezüstveretes volt. Ezek a következők: Vértesacsa-Pinceharaszt dűlő, Csolnok 13. sír, Csákberény-Orondpuszta 150. sír, 278
