Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 22. Szentendre, 1991)

Herceg Zsuzsanna: Oinochoe típusú kancsó restaurálása

15 perc elteltével nagyon hirtelen következik be és így az egyenletes felhordása, elterítése nagyon nehéz, bár a gyantához polimerizálás előtt kevert Aerosil csökkenti a folyékonyságot. Az infralámpa használatával vigyázni kell, mert 60 °C felett könnyen behabosodik a gyanta. A felesleges gyantát forró pengével, reszelővel távolítottam el. Mint említettem, a kancsót két részben ragasztottam össze és ezek vállrésznél csatlakoztak egymáshoz. A sok apró hiány miatt nem kerülhettem el, hogy a csatlakozásnál ne legyenek kisebb hiányok. Mivel a két rész végleges összeragasztása után belülről már semmilyen műveletet nem lehetett volna elvégezni, ezért a két felet csak ideiglenesen rögzítettem ragasztószalaggal, majd az egyik rész törésfelületére (a hiányra merőlegesen) ragasztószalag csíkot helyeztem és így öntöttem rá a Viapalt — így a két fél nem ragadt össze. Ezután szétszedtem az ideiglenes ragasztást, belülről elvégeztem a kiegészítés finomítását. Majd ismét összeállítottam a két felet, a törésvonalat belülről ragasztószalaggal tökéletesen lezárva, nehogy összeragasztáskor a Viapal becsorogjon a kancsóba, mert ezt a szűk nyak miatt nem tudtam volna eltávolítani. Megkötés után a belső ragasztószalagot meghajlított drótra erősített pengével és csipesszel szedtem ki. Belül nem kellett finomítani, sehol nem volt lecsorgás. A kiegészítést polírpasztával fényeztem fel (22—23. kép). Bevonás A kancsót először szilikonolajjal kentem be, de ez inkább csak viaszos fényt adott az üvegnek. Ezért a szilikonolajat csak a belső felületen hagytam az üvegen, kívülről Pelikán lakkot (poliamilmetakrilát) használtam. IRODALOM Plinius: História Naturalis Sághelyi Lajos dr. : A magyar üvegesipar története, Bp. 1938. Kitajgorodszkij: Üvegtechnológia, Építésügyi Kiadó, Bp. 1954. Riederer, J. : Műkincsekről vegyész szemmel, Műszaki K. Bp. 1984. Szalay Zoltán: Üvegből készült tárgyak restaurálása és konzerválása, Múzeumi Műtárgyvédelem 4., Bp. 1977. Szalay Zoltán: Az üveg romlásának okairól, Múzeumi Műtárgyvédelem, 2. k., 1975. Zs. Herceg: RESTORATION OF AN OINOCHOE-TYPE JUG The above article relates no special, new procedures and chemicals. It is merely aimed at proving that even severely broken glass objects can be restored. There are three things necessary for this: 1. A careful removal from the site with an adequate amount of sou around. 2. A very accurate documentation of the removal of the soil and a separate handling of the groups of fragments. 3. A kind of glue whose viscosity is little enough to filtrate into the broken surfaces of the temporarily restored object held by cellotape. And perhaps another thing: patience. Translated by R. Bendes 208