Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 22. Szentendre, 1991)

Dinnyés István: A hévízgyörki szarmata sírok

225 Párducz 1959, 29. t. 11.; Gáspár 1986, 210., Nr. 786., 178. t. 226 Gáspár 1986, 56., 66., — szögfejek „d" típusa. Kora császárkori anyagban pl. Győr-Kálvária u., Mezőszilas: Gáspár 1986, 205., 217., Nr. 749., 831. 227 Ládarész és fedél 3 : 1 arányához: Gáspár 1986, Nr. 402., 439., 667., 903. 228 fíilep 1977, 33., 20. t. b-d., R/177. sír.; Gáspár 1986, 226., Nr. 899., 161. t. 229 Gáspár 1986, 144., 367., Nr. 338., 2102., 63., 335., 341. t. 230 Fülep 1977, 24., 33., 20., 45. t., illesztett sarkok az R/54. lelet és R/177. sír ládikáinál. 231 Gáspár 1986, Nr. 1612. ládikánál, 66. t. A. 232 Korábbi, elhamarkodott rekonstrukciót (Dinnyés 1989, 2. kép 10.), a fedél élpántjait illetően, módosítani kellett. 233 Lloyd-Morgan 1981, 49., „К" csoport.; Mackensen 1978, 47. 234 Pl. Szombathely: Mócsy 1954a, 170., 172., 9. kép 39/14., 13. kép 60/9.; Győr-Nádorváros: Biró 1961, 240., 245—246., 5. kép 1—2.; Győr—Kálvária u.: Szőnyi 1974, 11., 4. t. 1. 235 Budapest-Bécsi út, 127. sír. Az adatért dr. Topái Judit kedves kollégámnak mondok köszönetet. 236 Vaday—Szőke 1983, 82., 114., 2. kép 5., részletes irodalommal, pannóniai párhuzamokkal. 237 Vaday—Szőke 1983, 114., irodalommal. Az itt felsorolt Kecskemét-szentkúti tükör, Párducz 1931, 127. leírása alapján kerek, de nem lyuksoros volt; a tassiak szintén kerek fémtükrök: Párducz 1931, 134. és hivatkozott helye. 238 Párducz 1946—48, 284., 42. t. la-b. 239 Mócsy 1965, 107., 2. t. 240 Kőhegyi 1982, 326., II. periódus 11. lelőhelye. A szerző kormeghatározása, érzésünk szerint késői. 241 Kossuth Múzeum, 88.3.1.; Dinnyés 1988, 18. t. 4. 242 Korábban Jászárokszállás-Ágói szőlő: Stanczik 1975, 86—87. 243 Párducz 1944, 22., 42—43. t.; Párducz 1956, 180., II. periódus 56. lelőhelye. 244 Szinyicin 1960, 62., 78., Berezsnovka II. 62/6. sírban bőrrel borított, fa tükörtok, a 77. kurgánbol fa tükörtok részlete, i. e. I—i. sz. I. század. Mackensen 1978, 47., britanniai példát idéz. 245 Pl. Párducz 1941, 22., 30. t. 14.; Dinnyés 1980, 190., 14. t. 2.; Vaday 1985, 348., 6. kép 15. Nem sok köze lehet a keleti területeken használatos kerámia, gyakran alabástrom, márvány festéktartó edénykékhez: Szmirnov 1960, 261. 246 Tóth 1971, 119—123., 6. kép, 13. t. 1. és színes melléklet. 247 Barkóczi 1988, 199-200., 178/b. típus, 56. t. 498-500, 107. t. 498-499. 248 Kisa 1908, 266., 320., 174—178. típus. A görög formák széles körű elterjedését az I—II. században hangsúlyozza: Kisa 1908, 380—387. 249 Kisa 1908, 282.; Goldstein 1979, 154., Nr. 329., bordázott falú tál. 250 Kropotkin 1970, 27—31. 251 Szorokina 1965, 232-233. 252 Alekszejeva—Arszenyeva 1966, 179., 185—186., 5. kép 2. 253 Dinnyés 1989, 71. 254 Valójában két, kalcedon markolatgomb: Párducz 1956, 149.; Vaday 1986, 217—218., 3. kép 2—3. 255 Múzeumi Hírlevél 1988/11. — Csongrádiné Balogh Éva leletmentése, közöletlen. 256 Vaday 1985, 380., 4. kép 7.; A korábban késő szarmata korinak tartott sírleletet, részletes elemzés után, a Ш. század 1—2. harmadára keltezte Bóna 1986, 63—66. 257 Párducz 1950, 88. t. 8.; Vaday 1985, 4. kép 7., számított mérete H: 103,8 cm, penge Sz: 7,2 cm. 258 Sőregi 1935, 11., 26. kép 1. 259 Vaday 1985, 4. kép táblázata. 260 Párducz 1947, 55.; Párducz 1956, 158. 261 Nepper 1971, 19. 262 Legszélesebb a Szentes-Kistőke, 143. sír karikás markolatú kard: 5,2 cm: Párducz 1944, 16., 25. t. 5. 263 Lelőkörülmények: Sőregi 1935, 11., 80. Sírbeli helye a hosszú kardokéval egyezik. 264 I—II. századi leletanyag részeként: Szabó 1969,44. ; Kőhegyi 1982, 305—306. oldalon a II. periódusba sorolva írta le a hiányos fegyvert. 265 MNM 27/1911.5.; Jelentés a M. Nemzeti Múzeum 1911. évi állapotáról. Bp. 1912. 40., 7. ábra.; Vaday 1985, 4. kép 15. 266 Hazanov 1971, 10. t. 5.: tompaszögben kiszélesedő markolatvas, szegecslyukakkal; 11. t. 3.: pengetőhöz derékszögben csatlakozó markolatvas, egy szegecslyukkal. 267 Párducz 1956, 158-159. 180