Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 22. Szentendre, 1991)

Dinnyés István: A hévízgyörki szarmata sírok

kevés megmunkálással előállított gyöngyféleség az Alföldön viszonylag ritka. Az I. század 2.— II. század első felére keltezhető Gyulavarsánd-Laposhalom, 9. sírban 1 (2?) db lapos, borostyángyöngy volt; Szeged-Felsőpusztaszer, 24. sírban 2 db; Szentes-Kistőke, 31. sírban 1 db; Hódmezővásárhely­Fehértó, 7. sírban 1 db; Tápiószele, 53. sír, 1 db; Orgovány, 3. sír, 7 db, Ernőháza(Banatski Despoto­vac, Jugoszlávia)-Pape-féle föld, 5. sír, 5 db; néhány példány Törökszentmiklós-Surján, Újtelepen. 59 I—II. századiak, a törökszentmiklósi 9. lelőhely 14. sírja már III. századi lehet. A legtöbb ilyen bo­rostyángyöngy (9 db) a Szeged-Csongrádi úti 20. sírban került elő, 39 db gömbölyű karneol és né­hány, másfajta gyöngy alkotta nyaklánc tagjaként, a II. század közepénél nem későbbi leletegyüttes­ben. 60 Az alföldihez hasonló a szabálytalan alakú borostyángyöngyök időrendje a pontuszi városok anyagában is: igen nagy számban szerepelnek az I—II. században, számuk lényegesen csökken a III. század folyamán, a IV. században csak szórványosan fordulnak elő. 61 A bal felkar és mellkas között előkerült térdfibula, a karikák és gyöngyök (3. tábla 9.) а csüngődí­szes fibula egyfajta változatát alkotják. Az eleve csüngőkkel kiegészített fibulák többnyire más típusú­ak. 62 A Törökszentmiklós-Surján, Kastélydomb, 54. sír pántos-lemezes, összetett csüngője a fibulák ilyen kiegészítésének széles lehetőségeit jelzi. 63 A Szeged-Felsőpusztaszer, 20. sírból ismerünk olyan fibulát, melyre egymásra csavart végű karika volt fűzve, közelében sem csüngőt, sem gyöngyö­ket nem említenek. 64 Néhány esetben, mint Hódmezővásárhely-Fehértó, 3. és 15. sírban, ahol a fi­bula közelében gyöngyöket is találtak, 65 elképzelhető, hogy a hévizgyörkihez hasonló, fibuláról füg­gő gyöngycsüngő lehetett a sírban. Másféle gyöngycsüngőt figyeltek meg a Hódmezővásárhely­Erzsébet, 5. sírban, ahol a díszes fibuláról, külön-külön fonalakra függesztve, 1—1 gyöngyszem csün­gött le. 66 A térdfibulára fűzött karikák közül az egymásra csavart végű, ezüst huzalkarika megfelelői tér­ben és időben egyaránt, széles körben elterjedtek, többnyire függesztő, összekötő rendeltetéssel. Az egyik oldalán megvastagodó, öntött bronzkarika az endrődi 27. sírban gyöngyös nyaklánc tartozéka­ként szerepel, felcsavart végű huzalkarikákkal együtt, de más, korban közelálló sírleletekben is meg­található. 67 A 14. sír térdfibulája minden bizonnyal római provinciális készítmény. Tagolt „fejlapjá­nak" pontos párhuzamát 68 , a fejlap és rugó közötti lapocskákhoz hasonló megoldást nem találtam. A szarmata leletanyagban is igen gyakori térdfibulák készítése nem szorítkozott a római tartományok­ra, 69 az alföldi szarmaták is előállítottak ilyen fibulákat. 70 A fíbulacsüngő és az övcsüngő (2. tábla 4—7., 3. tábla 9, 4—5. tábla 11.) kerek és hordó alakú kalcedon; hordó alakú kréta; korongos zöldesfekete, 71 gömbös piros és színtelen (halványkék), sok­szögletes színtelen, hengeres fehér és fehér alapon piros berakású üveggyöngyei ebben, vagy hasonló összetételben, többnyire II. századi leletegyüttesekben fordulnak elő. A nagyméretű gyöngyök né­hány változata megtalálható a korai szarmata, női sírokra jellemző, gömbös karneolgyöngyökkel együtt: pl. Szeged-Felsőpusztaszer, 32. sírban vas övkarikával(?) gömbös, kék és zöld üveg- és kalce­dongyöngy; 72 Szentes-Kistőke, 119. sírban kék és barna, gömbös gyöngyök; 73 a már említett, Szeged­Csongrádi úti 20. sír nyakláncán kék és barna üveg-, hordó alakú krétagyöngy. 74 Hévizgyörkivel egyező összetételben szerepelnek a Kiskőrös-Csukástó, Rácz-kút, 6. sírban, 75 a pádéi (Padej, Ju­goszlávia) sírleletben, 76 Ernőháza(Banatski Despotovac, Jug.)-Pape-föld, 1. sír és Hódmezővásár­hely-Fehértó, 1. sírban. 77 Hordó alakú kréta- és kalcedongyöngyök nélkül: Kiskőrös-Csukástó, Rácz-kút, 7. és 8. sír; 78 Hódmezővásárhely-Fehértó, 3. és 7. sír; 79 valamint Kiszombor B, 56. sír. 80 Más sírleletekben, 81 így a martfűi 1. sírban 82 és Veresegyházon, 83 csak a kalcedon- és krétagyöngyök fordulnak elő. Ilyenek a III. század közepére keltezett, Szentes-Nagyhegy, 20. sír nagyméretű gyön­gyei is. 84 A hévizgyörki övcsüngő aljához tartozó, nagyméretű, zöldesfekete, berakott hullámvonalas díszű gyöngyének (4. tábla 11/2.) megfelelőjét a hazai leletanyagban 83 nem ismerem. Ez áll a nagyméretű, 159

Next

/
Oldalképek
Tartalom