Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 22. Szentendre, 1991)

Dinnyés István: A hévízgyörki szarmata sírok

6. Bokaszíj kéttagú, ezüst szíjvége. A jobb lábfej külső oldalánál, szegecses végével a csat mellett, csüngőjével a DNy-i sírfal felé, a sírfenéken került elő. Kivitele, kisebb méretben, megfelel a 4. szíjvégnek. A szíjlemez keskeny pántja, a csüngőtag fülrésze és hegye hiányzik. Szíjlemez H: 3,86 cm, Sz: 0,7—0,64 cm, V: 0,7 mm. Csüngőtag H: 1,4 cm, Sz: 0,65-0,4 cm, V: 0,85—0,55 mm. 13. tábla 6. 7. Bokaszíj kéttagú ezüstcsatja. A bal lábtőcsontokon, csatfejjel a váz bal oldala felé feküdt. Azonos kivitelű az 5. csattal. H: 5,4 cm, csatkarika Sz: 1,38 cm, szíjlemez Sz: 0,85—0,98 cm, V: 0,6 mm. 13. tábla 7. 8. Bokaszíj kéttagú, ezüst szíjvége. A bal lábfej belső oldalán, szegecses végével ferdén felfelé, közvetlenül a csat vége mellett került elő. Kivitele a 6. szíjvéggel azonos lehetett. A hiányzó csüngőtag letört fülrésze a szíjlemez pánthajlatában maradt. Szíjlemez H: 4,16 cm, Sz: 0,73—0,62 cm, V: 0,8 mm; fültöredék Sz: 0,67 cm. 13. tábla 8. 9. A váz bal oldalán, a test és a kar csontjai között élén fekvő, kétélű kard. Az alkar vége és a kézcsontok a pengén feküdtek. Az igen rossz megtartású (a vas lemezesen hasadozott, erősen szétnyílt) fegyver hossza kb. 93 cm volt, ebből kb. 15 cm a markolatvas hossza. A sírföld, majd a templomfal nyomására a penge, a hossztengely mentén összeroppant, keresztben háromfelé tört. A sírfenék felőli részeken az átitató vasrozsda viszonylag jó állapotban konzerválta a hüvely és a markolat szerves anyagait, melyek a penge felső éle mentén nagyrészt elpusztultak, részben, a vas lemezes szétválása miatt mélyebbre süllyedtek. Kiemelés

16 előtt, az alapozásból kihullott kő szétzúzta a markolat végét. A restaurált, hiányos markolatvasú kard (16. tábla 9B.) hossza 87,2 cm, kezelés előtt, törésektől enyhén deformált állapotban 87,8 cm-es volt. A hegy felé egyenletesen keskenyedő penge H: 77,3 cm, pengetőnél Sz: 6,4 cm, hegytől 15 cm-re Sz: 5,4 cm. Átmetszete lapos ovális, vastagsága a hegy közelében 6 mm (16. tábla C—D metszet). Röntgenfelvételeken a penge középső sávjában hosszirányú, elnyújtott hullámvonalas erezettség látszik, az élek mentén és a hegynél az anyag egyenletesen tömör. A hiányos markolatvas 9,9 cm-es, élei párhuzamosak, metszete 2 X 1,6 cm-es téglalap (16. tábla G—H metszet). Végén szegecslyuk részlete, szegecstöredékkel. A markolat faanyaga a pengető közelében, a sírban test felőli oldalon az eredeti állapotban konzerválódott. Metszete (16. tábla E—

F metszet) szerint a markolat 3 x 2,5—2,6 cm-es, ovális átmetszeni volt, a fa legnagyobb vastagsága 4—5 mm. A helyszíni dokumentáció alapján a megsemmisült markolatvég elvékonyodott (bizonyára a faanyag fokozott pusztulása miatt), markolatot lezáró gombnak, korongnak nem volt nyoma. A penge és a markolatvas találkozását két, összeillő részből álló, faburkolat takarta. Magába foglalta a penge kezdetének 0,5—0,7 cm-es sávját is. Szélessége a penge sarkainál 1 cm, középen 1,2 cm volt. A markolat farészeit a hüvelyborítással azonosnak látszó, kb. 1 mm vastag anyag (bőr?) burkolta, amit a pengető foglalatán 0,6—0,7 cm széles, megsemmisült pánt (lenyomata a sírfenék felőli pengesaroknál jól látszik: 16. tábla 9A.) szorított le. A pengető foglalata és a hüvelytorkolat közötti, kb. 5 mm-es rést vasrozsda töltötte ki. A kard hüvelye a penge közepénél 5 mm vastagságú, oldalélek felé elvékonyodó, a síríenék felőli él mentén kb. 3 mm szélesen egymásra fekvő falapokból állt, a torkolatnál tehát 7 cm széles lehetett. Anyaga hársfa.

17 A fahüvelyt teljes felületén szerves eredetű

18 anyaggal (nyilván bőr, esetleg vékony nemez) vonták be. Vasrozsdával átitatódott, 1,2—1,8 mm vastagságú részletei főleg a kard test felőli oldalán maradtak meg, helyenként egymás alá csúszva (16. tábla A—B, C—D metszet), a sírfenék felőli élén, több helyen két rétegben egymásra simulva. A hüvelyburkolat rögzítésének nincs jele. A bevont hüvelyt, a torkolattól 0,5—0,6 cm-re vékony bronzlemez övezte. A jórészt megsemmisült lemez töredékei helyükről elmozdulva, részben egymásra csúszva kerültek elő, eredeti helyen csupán a hüvely sírfenék felőli szélét borító, kis részlete maradt. A lemez szélessége közel 4 cm lehetett. A kard külső, kar felőli oldalánál 1,2—1,5 mm szálvastagságú textília kis darabkái kerültek elő. 16. tábla 9—9B. 155