Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 21. Szentendre, 1991)
Asztalos István: Verseg és környékének természetföldrajzi vázlata
ASZTALOS ISTVÁN (Petőfi Múzeum, Aszód) VERSÉG ÉS KÖRNYÉKÉNEK TERMÉSZETFÖLDRAJZI VÁZLATA VERSÉG falu és határa a Cserhát nagytájhoz tartozik. E nagytáj több részegységre tagolódik. Vizsgált területünk a Déli-Cserhátban található. A szerkezeti és morfológiai jellemzőket tekintve ez is két részből áll, mégpedig a nyugati és a keleti szárnyból. A nyugati terület az Aszód—Szirákidombvidék, amely dombság, kisebb részben alacsonyhegység; a keleti rész a Jászság felé lankásodó dombvidék, sőt Hatvan környékén már az Alföld térszínébe megy át: ez a Hatvani öblözet. A két mikrotáj közötti határt az Aszód—Verség—Kalló—Vanyarc vonalon húzhatjuk meg. Mindebből tehát az következik, hogy Verség térszíne mind morfológiailag, mind szerkezetét, kialakulását tekintve két elkülönülő részen, mintegy átmenet jelleggel helyezkedik el. Településünk határában tapasztalható földrajzi jelenségek kialakulását és leírását csak úgy érthetjük meg, ha a közvetlen környéket, tehát mindenképpen egy nagyobb régiót (esetünkben a DéliCserhát két szárnyát) vizsgáljuk meg. 1. AZ A3ZÓD-SZIRÁKI-DOMBVIDÉK Az Aszód—Sziráki-dombvidék A terület magja laposra pusztított andezit- és andezittufe-takaró, melynek lealacsonyodó részeire fiatal harmadidőszaki szarmata és pannóniai üledékek települtek. Ugyanakkor a D-i részén lapos tönkfelület helyezkedik el, amely nem hasonlítható a Cserhát más részeihez. Felépítése, szerkezete A Cserhát hegységet kialakító vulkánosság felszínen található legdélibb része a Galgamácsa határában elhelyezkedő Ecskend tömbje (321 m), amelynek szélrészei más települések peremterületére (így Versegre is) áthúzódnak. Az egykor nemcsak az Ecskendet, hanem a távolabbi területeket is beborító eruptív takaróra északon lösz települt, míg a Galgagyörköt—Kallót összekötő vonaltól D-re eső részeket pannóniai és felsőpliocén üledékek fedik, mégpedig úgy, hogy minél jobban távolodunk az Ecskendtől, annál vastagabb ez a takaró. A területet beborító andezittakaróban DNy—ÉK és ÉNy—DK irányú vetődésvonalak mutathatók 65