Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 21. Szentendre, 1991)

Maróti Éva: A római kori pecsételt kerámia és a Resatus-kérdés

91. „Schüsselfragment, graues, einheimisches Stück, an der Schulter und unmittelbar am Bodenteil laufende Kerblinien zwischen dem beiden mit Girlanden verbundene Blattreihe. luv. Nr. 83.133.3., Bodendurchm.: 7 cm."

456 B. RESERATUS Az irodalomból ismert a fenti fazekasnév, mely a győri belvárosból, a Széchenyi térről került elő: „A leletek között természetesen legtöbb a törött edényféle; vannak közöttük helybeli vidéki (Reseratus-féle) és külföldi gyártmányok... "

457 A „Reseratus" név a birodalom európai provinciáiban nem fordul elő,

4?3 az idézett közleményben valószínűleg sajtóhibáról van szó Resatus helyett. С RESPECTUS A Resatushoz hasonlóan kelta név, a birodalom számos tartományában felbukkan kőemlékeken,

459 de terra sigillatákról is ismert.

460 Kőemlékeken a birodalom két nagyobb körzetében lelhető fel, az egyik a Rajna vidéke, ahol bennszülöttek viselik. Noricumban és Pannoniában szintén bennszülöttek viselik két körzetben: DKNoricum—DNy-Pannonia és ÉK-Pannonia területén, pl. Aquincum,

461 Baracska,

462 Gorsium,

463 Gyermely,

464 Intercisa,

465 Brigetio,

466 Oberkohlstätten (Felsőszénégető),

467 Savaria,

468 Zgornje Karteljevo.

469 Ezen kőemlékek közül az intercisai az I. századra,

470 az aquincumi,

471 a gorsiumi

472 és a Zgornje Karteljevo-i

473 а П. századra datálható. Hispániában két rabszolgát és egy decuriót ismerünk ezen a néven; Dalmatiában, Moesiában és Daciában a név nagyon szórványosan bukkan fel.

474 A név a Rheinzabernben gyártott terra sigillatákról is ismert, melyek pannóniai lelőhelyeken is előfordulnak, pl. Aquincumban

475 és Brigetióban.

476 E darabokat publikálóik а Ш. század 1. felére, az Antoninusok korára datálják. Aquincumban a helyi mesterek közt említi a Respectus nevet Póczy K.,

477 de nem derül ki a közlésből, hogy az milyen edényen szerepel. Talán az egyik aquincumi téglafeliraton is a Respectus név van.

478 Mezőszilasról (Szilasbalhás) származik a RESPECTUS F névbélyeges tál.

479 A talpgyűrűs, szürke színű edény alján fogaskarcolt koszorúban, téglalap alakú keretben látható a bélyeg. (Szá: 21 cm, Tá: 8,3 cm, M: 4,5 cm.) (9. kép 1., 11. kép 5.) Mivel ez az egyetlen előfordulása a névnek a pannóniai szürke edényeken, és ezen a darabon nincs ornamentális díszítés, nem állíthatjuk biztosan, hogy a mester pecsételéssel díszített edényeket is gyártott, vagy pedig csak simákat. A név gyakori előfordulása terra sigülatákon és kőemlékeken esetleg arra utalhat, hogy itt nem egy önálló mesterrel állunk szemben, hanem egy olyan gyártóval, aki a terra sigillatáról való másoláskor az edényforma mellett az azt gyártó nevét is átvette. Igaz ugyan, hogy a Respectus névbélyeges terra sigillaták többsége a késő Antoninus-korra datálható, rheinzaberni gyártmány,

480 de RESPECTUS MEDI[OMATRICUS (?)] IULIUS és RESPECTUS, TITUS lULIUS heüigenbergi, Domitianus—Traianus korában működő mestereket is ismerünk!

481 E két utóbbi mester mindig E-vel, nem П-vel írja a nevét, mint a mezőszilasi darabon is láthatjuk. A mezőszilasit a publikáló а П. század 1. negyedére keltezi.

482 391