Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 21. Szentendre, 1991)
Maróti Éva: A római kori pecsételt kerámia és a Resatus-kérdés
ki gyár megmaradt termékei közt uralkodó a szürkére égetett agyagáru (graue Ware), amely finoman iszapolt anyagú és gyengén égetett. A vizet gyorsan issza, s a dörzsölésre erősen kopik. Kívül-belül szürkészöldes vagy fekete színezéssel látták el. Egyes daraboknál ez a bevonás szürkésezüst csillogású. Vörös anyagú s vörös mázú darabot csak egyet találtak. Az edények díszítésüket tekintve három csoportba oszlanak: a) fenékbélyeges edények, b) külső oldalukon benyomással díszített edények, c) reliefdíszítésű edények. " 217 A Fejér megyei Tác határában fekvő Gorsiumban az első katonai tábortól délre, az I. század folyamán létrejött vicusban több égetőkemence lehetett, majd a kialakuló városias település mellett jelentős fazekasnegyed keletkezett. 218 Itt a „helyi fazekasság... nagy tömegben készítette a szürke, pecsételt díszű finom edényeket. Formatálak egyelőre nem kerültek elő, amelyek kétségtelenné tennék, hogy ez a szép kerámia gorsiumi eredetű. De az innen kikerült edénytöredékek nagy száma — pannóniai pecseteltdíszű edényeinek csaknem nyolcvan százaléka Gorsiumból való — és az ismert fazekasmesterek egész sora beszédes bizonyítéka az itteni kerámiaipar eleven tevékenységének. A ... helyi mesterek a nyugati terra sigillaták hatására ... maguk is készítettek terra sigillatákat. Sikerült a formatálakból is számos töredéket megmenteni." 219 Az itteni gyártás másik bizonyítéka egy bronzpecsétlő, mely pecsételt edények gyártására szolgálhatott. 220 Nagy L. Győrben vagy környékén is feltételez egy pecsételteket gyártó műhelyt, 221 melyet az újabb kutatások is valószínűsítenek. 222 Győr közelében legújabban Mursellában tártak fel kora római fazekastelepet. 223 Az ószőnyi (brigetiói) műhely meglétére is Nagy L. hívta fel először a figyelmet. 224 Véleménye szerint a gyár „szoros kapcsolatot mutat Resatussal. A díszítések részben rokonok amazéval." 225 ,,... Brigetio közelebbi kapcsolata a nyugati gyárakkal az általánosabb pannóniai edény formát a nyugati szellemben változtatta meg, s közvetlenül onnan egy-két díszt is kölcsönzött. ... De emellett a bennszülött fazekasság az anyagában és színezésében és a benyomott technikában itt is ragaszkodott a helyi sajátságokhoz. ... A gyár pontos korát a további ásatások, főleg a nagy kiterjedésű brigetiói temetők anyagának publikációi teszik lehetővé. Itt csak annyit szögezhetünk le, hogy kb. 120-tól 180-ig dolgozhatott, s több mester szerepelhetett itt." 226 Brigetióban nagyszámú pecsételt töredék került elő és több, ismeretlen lelőhelyű darab is ehhez az anyaghoz köthető. Az itteni gyár(ak) termékei megtalálhatóak Brigetión kívül Leányfalun, 227 Héregen, 228 Esztergomban 229 és Szentendre, Püspökmajor 230 lelőhelyeken. Nagy L. véleménye szerint a gyár Moesiába is szállított, erre egy, a Zágrábi Múzeumban látott, a gyár motívumához hasonló kutyát is ábrázoló töredéket idéz bizonyítékul. 231 A darabon még álló galambok és félbevágott termésre emlékeztető motívumok is vannak — e két utóbbi motívum egy másik, singidunumi darabon is felbukkan. 232 E két motívum Pannóniából nem ismert, ezért feltételezhető, hogy e két darab nem brigetiói gyártmány. A Hallstatt melletti Lahnban talált, Drag 30 típusú, pannóniai gyártmányú pecsételt töredék 233 motívumai, azok elrendezése és az edény formája alapján lehet a brigetiói gyár terméke. A brigetiói pecsételteket feltehetően a Gerhát fazekastelepen gyártották, 234 mely Hadrianus korától a III. század húszas éveiig működött. 235 A brigetiói műhely pecsételt edényeire jellemző a nagy vonalakból álló, ritkás fogaskarcolásos zóna, termékein az Aquincumban gyakori, apró levélkékből álló levélfüzér nem jelenik meg. Az edény formák közt a Drag 37 mellett megtalálhatók a Drag 27 . és Drag 30 típusok, az edények főleg szürke színűek, de téglaszín is előfordul közöttük. A gyár néhány motívumát már Nagy L. összegyűjtötte. 236 Ezek közül véleményem szerint a lunula alakú motívum inkább a nyugat-pannoniai terület valamelyik műhelyére jellemző, ugyanilyen idomokat ismerünk Szombathelyről is. 237 Van több olyan brigetiói lelőhelyű darab, mely biztosan nem helyi gyártmány, ilyen pl. a RESATUS névbélyeges darab, 238 a nyugat-pannoniai típusú levéllel díszített töredék 239 és egy hibás pecsétnyomóval készített töredék. 240 Ezek közül az első kettő magángyűjteményből származik, így brigetiói eredete sem teljesen meggyőző.
