Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 21. Szentendre, 1991)
Torma István: Régészeti topográfiai kutatások Vác környékén
Vác és környéke elfoglalásakor pusztulhatott el az a 10 falu, amely az 1546. évi első defterben már pusztaként szerepel, vagy csak valamelyik későbbi összeírásban tűnik fel. Csornád (másik fele), Damásd, Garlan(?), Göd, Gyada, Kéménd(?), Keszi, Sikátor, Társa, Tésa. 1546 és 1559 között pusztul el Alag, Battyán és Duka. 1579—1584 között néptelenedett el Alsópenc, 1584—1593 között pedig Felsőpenc. A 15 éves háború csak Csörög és Naszály végleges pusztulását okozta. A XVII. század elején, 1610—1625 között szűnt meg Cselőte. A háborús idők rövidebb elmeneküléseitől eltekintve 22 helység végig lakott maradt: Baráti, Bernece, Börzsöny, Fót, Hártyán, Kemence, Kösd, Letkés, Maros, Mikola, Nemegy, Rád, Rátót (Buda felszabadulásakor elpusztult, csak a XVIII. században települt újra), Szentmiklós, Szilágy, Szob, Szokolya, Sződ, Vác (a gyakori ostrommal együtt járó pusztulások miatt csak megszorítással sorolható ide), Veresegyház és Verőce. A XVII. században még a hódoltság alatt három elpusztult falu újratelepült: 1640—1642 között Keszi, 1653—1666 között Cső, közelebbről ismeretlen időben Damásd. Megjegyzendő, hogy amíg a falvak keletkezésének idejére a régészeti leletek, addig török kori fennállásukra az írott források adnak pontosabb felvilágosítást. A török korban elpusztult 18 faluból 16 Vác közelebbi és távolabbi környékén feküdt, ezzel szemben a honti részen mindössze 2 falu szűnt meg ebben az időszakban. Az itteni kisebb pusztulást, a lakosság kontinuitását legtöbb faluban máig élő középkori földrajzi és családnevek bizonyítják, míg a váci járásban csak helyenként találkozunk középkori eredetű földrajzi névvel, a családnevek folyamatossága pedig lényegében teljesen hiányzik. Egész területünkön ekkor is a magyar etnikum alkotta a túlnyomó többséget. A váci németek még a korszak legelején elmenekültek, a többi helységben — Börzsöny kivételével — a jelek szerint előrehaladt elmagyarosodásuk. Török — pontosabban mohamedán — polgári lakosság csak Vác városában telepedett meg. Ugyanitt szerb martalócok és cigányok is laktak. Korszakunk vége felé, az 1666 előtt újjátelepült Csőváron megjelennek a szlovákok, akik a felszabadító hadjárat során és a Rákóczi-szabadságharc idején tovább néptelenedő táj újra betelepítésében a XVni. században a magyarok és a néhány helységbe beköltözött németek mellett jelentős szerepet játszottak. A településkontinuitást illetően megállapítható, hogy a végig lakott falvak ma is középkori helyükön állnak, a hosszabb ideig lakatlanul maradt, csak az újkorban újjátelepült falvak rendszerint új helyen épültek fel. Az erődített települések közül a bernecebaráti Templom-hegy az államalapítás idejéből származik. Az ispánsági várakkal több szempontból megegyező földvár rendeltetését nem ismerjük. A ХП— XIII. században 8—10 kisméretű föld-, illetve kővár épült. Többségüket а ХШ. század végén, legkésőbb a XIV. század első felében felhagyták, csak a csői és a Perőcsény feletti Salgóvárat lakták a késő középkorban is. Utóbbit Zsigmond király 1424-ben leromboltatta. A csői várat a törökök elfoglalták, de nem használták végvárként. A váci vár viszont a török korban végig fontos szerepet játszott, kisebb jelentőségű végvár volt a XIV század közepén épített damásdi vár. Az egyéb földesúri lakóhelyekről keveset tudunk, az oklevelekben szereplő kúriák régészeti nyomait elsősorban a mai beépítettség miatt eddig nem sikerült azonosítanunk. A középkori helységek kétharmadának volt temploma. Vácott a püspöki székesegyház mellett egy-egy plébániatemplom állt mindkét városrészben; a városon kívül helyezkedett el a Szent Pétertemplom. Két temploma volt Börzsönynek is. A 45 egyházas hely temploma épülési idejét csak hozzávetőlegesen ismerjük. Az ásatási, műemléki, illetve okleveles adatok szerint 34 Árpád-kori eredetű, első formájában román stílusú épület volt. 10 elpusztult, vagy erősen átépített templom első említése vagy gótikus alaprajza miatt jelenleg késő középkorinak határozható meg. Valószínű, hogy többségüknél feltárással román kori előzményt lehetne megállapítani. 8 teljesen elpusztult templom pontosabb korára semilyen támpontunk nincs. Területünkön nem állt nemzetségi monostor. Egy királyi és egy ismeretlen alapítású pálos 19
