Maróti Éva szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 21. Szentendre, 1991)

Poroszlai Ildikó: Bronzkori lelőhely ásatása Dabason

A humuszból vegyesen kerültek elő Árpád-kori és kora bronzkori edénytöredékek viszonylag nagy számban. A kora bronzkori töredékek: peremek, fenékdarabok, fülcsonkok, ujjbenyomással, vonalkázással, seprőzéssel, beszurkált pontokkal (V. t. 5.) díszített oldaltöredékek voltak. Ltsz. : 89.42.1—89.43.8. 22. gödör Szabálytalan kerek gödör, mélysége 67 cm. Átmérője 2,5 m. A gödör Ny-i végében egy 1 m átmérőjű, 97 cm mélységű cölöplyuk volt, egy ideiglenes tető megtartására szolgálhatott. Ez a gödör ideiglenes hajlék lehetett. Néhány állatcsonton kívül több bordadíszes töredéket, egy mészbetétes töredéket (V. t. 11.), bekarcolt díszű edényhez tartozó oldaldarabokat találtunk. Ltsz.: 89.25.1—7. (IV. t. 5., 6.; V. t. 12—14.; VI. t. 9.). Ezen kívül egy ép kis füles bögre és egy Szóreg 2 típusú 2 fülű korsó is előkerült (2. kép). Ltsz. : 89.99.1-2. 23. gödör Nagyjából a szelvény közepén található az ÉNy-i hosszanti szelvény falnál, egy része a szelvényfal alá nyúlik be. Szabálytalan kerek formájú, nyugati szélénél egy-egy 70 cm átmérőjű, 73 cm mélységű cölöplyuk. mélységük 73 cm. A gödör közepének mélysége 131 cm. Több cserépdarabot találtunk benne: legtöbb díszítetlen, vastag falú oldaltöredék volt és tálperemek (I. t. 6.; VI. t. 1.), valamint 2 db csontár és egy nagyrévi típusú kis egyfülű tálka. Ltsz.: 89.23.1—9.; 89.100.1—2. 24. gödör Kerek alaprajzú, 2 m átmérőjű gödör, mélysége középen 148 cm, széleinél 74 és 62 cm, mintegy lejáratot képeztek a gödör közepe felé. É-i szélénél egy 60 x 60 cm átmérőjű, 111 cm mély cölöplyuk található. Több apró díszítetlen oldaltöredéken kívül szűrőedény darabjait, peremeket és egy őrlőkövet tartalmazott. Ltsz.: 89.24.1—5. 25. gödör Csak egy 50 x 50 cm-es része nyúlt be a szelvénybe, mélysége 56 cm. Néhány seprődíszes oldaltöredék volt benne. Ltsz.: 89.26.1. 26. gödör Nagyméretű, amorf alakú, lépcsőzetesen mélyülő gödör. Egy 2,5 m hosszú, közel 1 m széles lejárórész után kiszélesedik, átmérője 1,5 x 1,2 m. Legnagyobb mélysége 123 cm. Leletanyaga közül említésre méltó egy bepödrött szélű, cső alakú bronztöredék és egy edényhez tartozó mészbetétágyas töredékek (V. t. 4., 7.). Ezen kívül fényezett felületű fekete oldaldarabok, kihajló tálperemek, vízszintes bekarcolásokkal díszített edénytöredékek és állatcsontok voltak a gödörben. Ltsz. : 89.27.1—8. 27. gödör Méretei és alakja alapján akár gödörház is lehet. Megközelítően négyzetes alaprajzú, 3 x 2,3 m átmérőjű. Lejárati része a gödör ÉNy-i részén volt, mélysége 56 cm. A gödör többi részén a mélység 93—126 cm között váltakozott. Leletanyagban igen szegényes volt: néhány perem, edénytalp, díszítetlen és vonaldíszes vastagabb oldaltöredék, egy kő és egy kagyló került elő. Ltsz.: 89.28.1—6. 28. gödör Csak egy 1 m x 60 cm-es átmérőjű rész esett bele a szelvénybe, mélysége 50 cm. Árpád-kori leletanyagot tartalmazott. Ltsz.: 89.29.1—5. 152