Lóska Lajos szerk.: Művészettörténeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 20. Szentendre, 1990)

Szentendre képzőművészete 1945–1985 - Csiffáry Gabriella: Adalékok az állandó kiállítások történetéhez

munkálatok hozzávetőlegesen 2 000 000 Ft-ba kerültek.

62 Megtervezésével Száva Pált és Szuromi László építészt bízták meg, az építkezés főmérnöke pedig Müller László lett.

63 Érdemes megjegyezni, hogy a Czóbel Múzeum bővítési munkálatai az Ámos—Anna Múzeum felújítási munkálataival egy időben zajlottak, és felvetődött többször is a kérdés, hogy a Kulturális Minisztérium 1982. évi pénzmaradványából fennmaradó pénzösszeget melyik múzeum átalakítására fordítsák.

64 A Múzeumi Koordinációs Bizottság az 1983. április 14-i ülésén végül is úgy határozott, hogy a fennmaradó pénzmaradványból a Czóbel Múzeum bővítési munkálatait kell finanszírozni.

65 Szentendre Város Tanácsa 1983. augusztus 29-én kiadta a csatlakozó épület átalakítására vonatkozó megbízást.

66 Az új szárnnyal kibővített épület átadása áthúzódott 1984-re. Befejezéséhez a Kulturális Minisztérium Művészeti Alapja biztosított 2 200 000 Ft-ot. A Czóbel-centenárium alkalmával a Medgyessy Emlékbizottság programajánlata lett a meghatározó.

68 Javaslatuk az volt, hogy a megemlékezés sorozata megyei keretekben szerveződjön. Egy emlékbizottság létrehozását javasolták, mely a kérdéses esztendőben a kiállítások megszervezésével foglalkozik. Az 1983-ban létrejött emlékbizottság 26 tagja közé tartozott többek között Aczél György, Barcsay Jenő, Czóbel Anna, Czóbel Liza, Csicsay Iván, Csewenka ferencné és még sokan mások. Elnöke Vas István költő, titkára dr. Baráth Endre, az MSZMP Szentendre járási-városi Bizottsága első titkára volt. A bizottságban képviseltette magát ezenkívül a Magyar Nemzeti Galéria, a Magyar Televízió, a Magyar Nemzeti Bank, valamint a Musée Nationale d'Art Moderne (Parle) igazgatója is, tekintettel Czóbel francia kapcsolataira.

69 A nemzetközi kulturális egyezmény keretében a párizsi Centre Pompidon-ban (Musée d'Art Moderne), illetve a Petit Palais-ben (Grand Palais) Czóbel Béla tiszteletére emlékkiállítás megrendezését tervezték, melynek előkészületeire már a művész életében sor került. A Szentendrén rendezendő emlékkiállítás megszervezése a minisztérium által kiadott programjavaslat keretében történt.

70 A kiállítás a Magyar Nemzeti Galéria műveiből, Módok Mária, a művész feleségének alkotásaiból, Czóbel hagyatéki anyagából, valamint a külföldről hazahozott, illetve megvásárolt művekből állt. A minisztérium által összeállított program keretében felvetődött Czóbel-kiadványok forgalomba hozatalának gondolata is, melyet a Művészeti Alap és a Kulturális Minisztérium Képzőművészeti Osztálya finanszírozna. Szó esett a Czóbelről készített monográfiák és albumok kiadásáról is. „Hommige Czóbel" címmel a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata alkotó pályázatot hirdetett meg, melyet a centenárium alkalmával egy érmepályázattal kívántak összekötni. A Magyar Nemzeti Bank ehhez kapcsolódva egy emlékérme kiadására készült. Czóbel Béla tiszteletére ezüstből készült érme kinyomását tervezték. A rendeletek értelmében lehetőség nyílt arra, hogy a művész halála után öt évvel utcát nevezzenek el róla Budapesten, Szentendrén és Párizsban. Budapesten az Október 6. utca 3. sz. alatt, Czóbel Béla szülőházán egy domborművet készültek felavatni. Ugyanezt tervezték a párizsi műteremlakás falára is. A dombormű elkészítésével Varga Imre szobrászművészt bízták meg, aki korábban már két szobrot is megmintázott a mesterről.

71 Felvetődött annak a lehetősége is, hogy a magyar állam egy Czóbelről készített ülőszobrot küld Párizs Montparnasse negyedében lévő egyik kis terére. A hetvenes évek elején a Magyar Televízió portréfilmet készített Czóbelről. Ennek a filmnek a rendezője Palotai Boris volt. Röviden összefoglalta a művész munkásságát. Ezt a filmet kívánta ismételten műsorra tűzni a Tv a centenárium alkalmából. Ugyanakkor felmerült egy új portréfilm készítésének gondolata is. Ismeretes volt Czóbel Párizzsal való szoros kapcsolata. A század elején együtt lakott Picassóval és Modiglianival. A Fauves csoportban Matisse-sml együtt állított ki a Salon d'Automme-ban 1905-ben. Élt egy ideig Hollandiában is a híres bergeni művésztele217