Lóska Lajos szerk.: Művészettörténeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 20. Szentendre, 1990)

Művészeti központok Pest megyében - Bakonyvári M. Ágnes: Gödöllő képzőművészete 1945 után

elé. A kiállítók között jelen vannak fiatal alkotók is, akik a közelmúltban telepedtek le Gödöllőn, a város művészettörténeti vonzásának engedve. A tárlat legerősebb anyagát a textilmunkák és fotók jelentik, melyeknek értékelésére e tanulmány nem hivatott. Mégis meg kell említeni legalább Katona Szabó Erzsébetnek a hagyományos gobelintechnikával alkotott korszerű textiljeit, vagy Barcza Zsolt, Fuszenecker Ferenc, Kincses Károly, Kresz Albert, illetve Winkler Csaba fotóművészek nevét. Debreceni Zsófia pasztellképei meghitt, kismozgású belső terek, egy-egy tájrészlet atmoszférájának érzékeltetésére törekszenek. Fábián Dénes festményein a stilizált emberi figurák, a szimbolikus értékű színfoltok hétköznapi szituációk mögötti lelki mozgásokat ragadnak meg. Végvári Magdolna képein a különböző technikai eljárások és anyagok alkalmazása új lehetőséget ad a vizuális élmény lazább, játékosabb kifejezésére. A gödöllői művészetben a szobrászatnak vannak leggyérebb műfajú hagyományai. Miró Eszter ugyan a városban él és alkot, de portréi, kútfigurái nem igazán kötődnek a város művészeti hagyományaihoz vagy egy egyedi alkotói elvhez. Munkái programszerűek, külső rendelések által meghatározottak. Petrouics József nehéz feladatra vállalkozott, amikor szobrászként Gödöllőre települt. Szobrait bronzba önti, kőbe vagy fába faragja. A kemény anyagok őszintén közvetítik letisztult formaés gondolatvilágát. Műveinek forrása az emberi modell és a természet tanulmányozása, de munkáinak formavilága egyre erősebben absztrahált. Ágnes M. Bakony vári: GÖDÖLLŐ ART AFTER 1945 If we hear the phrase "Gödöllő Art" we primarily think of the most important Hungarian centre of Art Nouveau flourishing between 1901 and 1920 under two leading figures: Aladár Körösfői Kriesch and Sándor Nagy. Between the two World Wars, since Körösföi — Kriesch died, Sándor Nagy and one of the students of the Gödöllő Artists' Colony, Jenő Remsey tried to preserve the ideals of this creative community, a task whish the latter fulfilled until his death in 1980 chiefly through his own oeuvre as the community was dissolved. Jenő Remsey's art is characterized by the utilization of the opportunities inherent in the line in the spirit of Art Nouveau and a strong sensitivity to social issues. He represented abstract concepts in a symbolic-emblematic way, his portraits and genre scenes reflect his compassion for the outcasts of society in highly expressive tones. Having taken the task of preserving the traditions of the Colony he was likewise engaged in painting Biblical and mythological scenes taken from the Hun—Hungarian tradition. Since the mid-30s mystic rays contructed the network of his pictures let them be elaborate proletarian scenes or symbolic concepts. He tried to resuscitate art life in Gödöllő with the help of headmaster Antal Dékán who lent the school building for the collective shows. A new generation of artists — with Remsey's children as decisive figures — has grown up in Gödöllő. Iván Remsey had Art Nouveau as a family heritage. His artistic activities are more closely connected with Szentendre than with Gödöllő where he excelled himself as the leader of an amateur art course contributing figures like Márta Bada and Erzsébet Szekeres to the art scene. Gábor and András Remsey were trained as musicians but are outstanding illustrators and graphic artists. Agnes Remsey set out with exhibiting her tapestries of folkloric inspiration, though later gave up art for the sake of family life. Flóra Remsey, Iván Remsey's daughter is a textile artist producing gobelins reflecting cosmic principles in a philosophical way. Erzsébet Szekeres' textile-pictures are chiefly inspired by the natural beauty of the Gödöllő region and the folk art of the Galga Region. 266