Lóska Lajos szerk.: Művészettörténeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 20. Szentendre, 1990)

Szentendre képzőművészete 1945–1985 - Csiffáry Gabriella: Adalékok az állandó kiállítások történetéhez

Czóbel Béla Múzeum A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága Szentendre Város Tanácsa egyetértésével azt a javaslatot tette, hogy egy Czóbel-kiállítás megrendezéséhez a jelenleg már rendelkezésre álló 30—35 db festményen kívül legalább még 100—110 db alkotás megvásárlására lenne szükség. Ez azonban legalább 5 millió Ft kiadását jelentette volna. Szóba került még a külföldön fellelhető festmények megvétele is, amely hozzávetőlegesen 3—5000 dollárt igényelt volna. Mivel a Kulturális Minisztérium mindössze csak 1 200 000 Ft-ot biztosított a Fest Megyei Múzeumok Igazgatósága számára képvásárlásra, a korábbi elképzelések meghiúsultak.

56 Felvetődött az a gondolat, hogy a mester életművének egyenletes színvonala miatt elegendő lenne mindössze 50 képet és 25—30 grafikát bemutatni, mert ez csak 5—800 000 Ft-ba kerülne. A kiállítás anyaga főleg a szűkös pénzügyi lehetőségek miatt csak lassan, fokozatosan gyűlt össze; 1974-ben a Kulturális Minisztérium jóvoltából 27 db Czóbel-festmény került a múzeum birtokába. 1975-ben a művész is ajándékozott az Igazgatóságnak 35 db festményt és 30 db grafikát. Tartós letét útján bekerült a kiállítandó anyagba 10 magánygyűjtő tulajdonában lévő közel 20 Czóbel-kép. Külföldi vásárlások során a múzeum megvette a „Kerti ház" című alkotást, mely Я, Soarreolrich (Dánia) gyűjteményét képezte. 1976. március 18-án Czóbel Béla leánya, Elisabeth Bergeest (NSZK), az általa öröklött Czóbel-műveket felajánlotta a magyar államnak, mindössze csak nyolc festményre tartott igényt.

57 1975. október 9-én Czóbel Béla végrendeletében 5 olajfestmény és néhány rajz kivételével minden alkotását az államra hagyományozta. Ez 40 festményt jelentett körülbelül 2 000 000 Ft értékben, valamint 1 500 000 Ft-ot tartalmazó bankbetétet a régi művek visszavásárlására. Ezenkívül 844 db grafika is szerepelt a végrendeletben, melynek becsértéke hozzávetőlegesen 1 847 000 Ft volt.

58 A későbbiekben Czóbel Liza, a festő leánya eladásra ajánlotta fel a múzeumnak a párizsi Galerie Druet-ben lévő Czóbel-festményeket, szám szerint hármat, összesen 10 000 frankért. Ugyanígy Vladimir Ray kis is, Czóbel volt galériása számos festményt, akvarellt, rajzot és litográfiát, — melyeket húgai örököltek —, kívánt eladni az Igazgatóságnak. Michel Kellermann, a mester régi barátja hasonló ajánlattal lépett fel.

59 A kiállítás épületére vonatkozóan Szentendre Város Tanácsa 4 műemlék jellegű házat vett számításba, melyekből a legalkalmasabbnak a Vörös Hadsereg út 2. sz. alatti épület látszott. Ez a ház azonban teljesen idegen volt Czóbel Béla munkásságától. Felmerült ekkor a régi szoborkert melletti épület lehetősége is, mely régebben a mester lakása és műterme volt. Végül is központi utasítás döntött ebben a kérdésben.

60 A kiállítás épületét a Templom tér 1. sz. alatt jelölték ki. Ennek a háznak az alapterülete 315 m

2 volt. Az átalakítás, valamint a kiállításrendezés költségének biztosítását a Kulturális Minisztérium vállalta magára. 1974 tavaszán a Pest Megyei Beruházási Vállalat a Budapesti Műszaki Egyetem Lakóépülettervező Tanszékével tervezési szerződést kötött, melynek határideje 1974. december 1-je volt. Ezt követte 1974. december 11-én a Szentendre Város Tanácsa, valamint a Pest Megyei Beruházási Vállalat között létrejött megbízói szerződés és az 1975. március 7-i vállalkozói szerződés. A megállapodások értelmében a felújítás befejezésének határideje 1975. május 15-e volt.

60 A felújítási munkálatok megtervezésével txathy Ferencet, a Budapesti Műszaki Egyetem Lakóépülettervező Tanszékének tanárát bízták meg.

61 A tervezéshez szükséges adatszolgáltatást Puppán Jenő főmérnök végezte. A tervek elkészüléséért Szárai Loránd volt a felelős. A kiállítás 1975 júniusában nyílt meg, rendezője Mucsi András művészettörténész volt. Czóbel születésének 100. évfordulóján, 1983 őszén a múzeum új szárnnyal bővült, mely a mester grafikáit, valamint feleségének, Módok Máriának festményeit mutatja be. A bővítési 216