Lóska Lajos szerk.: Művészettörténeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 20. Szentendre, 1990)
Szentendre képzőművészete 1945–1985 - Kovács Gyula: Szentendrei szobrászok
lesz annak a jelentésnek, ami fönt a csúcsokon virágként kibomlik belőlük. Posztamentumszobroknak azért mégsem nevezhetjük okét, mert egyetlen mészkő márványhasábból készültek, s a talpuktól a tetejükig egyetlen jelentés uralja őket. A mai formacentrikus müvektől eltérő különösségükkel érdemelik ki e művek, hogy párhuzamba állítsuk őket a régiekkel. Hiszen e művek éppen úgy a mai emberi kultúra tényleges állapotáról közölnek hírt, mint a frontális tartásukat még megtartó, ám kitett lábuk mozdulatával a szobortest egészére átterjedő mozgást, a kontraposzt lehetőségét ígérő archaikus görög szobrok. A szobrok történelmének is vannak eseményei, solferinói csatái. Csikszentmihályi Róbertnek a budapesti Kálvin téren megtalálható Zene című szobra is hasáb alakzatú. Ez az alakzat a kör formájú talapzatról felfelé haladva lehetne obeliszk is, de nem úgy halad. Пет a geometria szabályai irányítják a forma mozgását, hanem a lendület, amely a síkok sudarasodásának ad felfelé irányt. Aztán ahol a kő mérete, ott a síkok is véget érnek. Ennyi történés elég is lehetne egy mai szobor életéhez, ám a dolog nem marad ennyiben. A síkok ívei nem önmagukat jelentik, hanem hogy lélekbe fényképezett szoborrá magasztosítsák a hasáb csúcsán kinyíló kéz-, hegedű- és fejformák kívánságaként is az egyetlen tiszta hang óhajtását. A hegedű húrjaival érintkező dundi, esetlen kéz, egyszerű kis dallamnál többet aligha képes kicsalni a hegedű húrjaiból. Az ember elemi szépségigényéről van tehát szó ebben a szoborban, az eluralkodó tisztaságvágyról, amely az ember eredendő értékeinek lehetőségében bizakodik. A posztamentumnak a szobor jelentésébe sorolásával új szoborszó született, esemény a szobrok történetében, amely új érzelemvilág és világlátás létezéséről ad hírt. Csikszentmihályi Róbert szerencsés érintettségekkel dolgozó szobrászunk. Szám szerint is sok jelentős szobor került ki a keze alól a közterekre, épületekbe. Harminc köztéri szobra áll az országban: Herman Ottó-emlékkút a Vérmezőn, Tűzszerész-emlékmű a Budai Vár déli oldalán a Mikó utca és a Logodi utca érintkezésénél és a szentendrei Felszabadulási emlékmű. E szobra, amelynek környezete ünnepségek helyéül is szolgál, igazából nem áll jó helyen a Kerényi Múzeummal és a Kerényi-szobrokkal egy térségben, egy szemmezőben. A látogatók egyértelműen fterém//-szobornak ítélik Csikszentmihályi oszlopon madarat mutató szobrát, amelynek elkészítésére pályázaton nyert megbízást. Magatartást kifejező formaerő tekintetében azonosság mutatkozik e két szobrászunk, Kerényi Jenő és Csikszentmihályi Róbert munkásságában, ám Csikszentmihályi e szobrának mégiscsak nyilvánvaló mássága megérdemelné a külön figyelmet. Пет eléggé átgondoltan elrendezett a szentendrei Hősök tere, ahol a Kerényi Múzeum, a Felszabadulási emlékmű és még látható közelségben Varga Imrének az ülő Czóbel Béláról készített szobra hármas helyzetet teremt, s ez neutralizálja az ünnepélyes lehetőségével bíró térséget. Rómában a Szent Péter-bazilika mellett, 1776-ban bontották le azt a kápolnát, amelyet Szent István királyunk kapott 11. Szilveszter pápától. VI. Pál pápa 1977-ben új kápolnát adott a magyaroknak a római Szent Péter-bazilika altemplomában. A Magyarok nagyasszonya tiszteletére épült a régi és az új kápolna is. Méltó képzőművészeti kialakítására nyolc szobrászművész kapott megbízást. Közöttük Csikszentmihályi Róbert is. A kápolnában az oltár mögötti falat betöltik a pogány magyar legendák csodaszarvasai és az életfa. A Magyarok nagyasszonya életnagyságú szobrát 19 olyan magyar szent domborműves ábrázolása veszi körül, akik itt születtek Magyarországon, itt éltek, vagy innét származtak el Európa különböző tájaira. Csikszentmihályi Róbert három domborműves ábrázolást készített: Boldog Erzsébet, Boldog Hedvig (Jadwiga), Boldog Dominici Szent János boldogságos életének történetét megmutatva egy-egy kompozícióban. E kitüntető megbízásban részesülő szobrászoknak minden bizonnyal az egyház ikonográfiái igényét is teljesíteniük kellett, s ez a tény újabb lehetőséget kínált szobrászunknak, hogy a kötött témát egyénien fogalmazza meg. Boldog Hedvig (Jadwiga) Паду Lajos 139
