Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

Horváth Lajos: Császár Ferenc tusculanumai és szenvedései

Császár Ferenc 1845. jan. 28-tól a Kisfaludy Társaság rendes tagja, 1847. dec. 23-tól az Akadémia tiszteletbeli tagja. Jószerével mindent elért, amire a címek és rangok után sóvárgó lelke vágyott. A kitűnő megjelenésű férfi, az ifjúság konzervatív és félkonzervatív részének bálványa, a sikeres író első arcképét biederer rajza után Wolczel A. nyomtatta Pesten és kiadta Frankenburg Adolf már 1845-ben az Életképek mellékleteként. Még két kőnyomatos képe jelent meg és fogyott el 1850-ig. Tulajdonképpen a szabadságharc és forradalom törte ketté magasba ívelő pályáját és fosztotta meg nagyrészt sikerei további dús áradásától. Kétségtelen, hogy nem volt forradalmár, de a kisnemességből származva rendíthetetlenül hitt Magyarország függetlenségének a helyreállításában, hazafisága ezen a téren sziklaszilárd volt és ennek volt köszönhető, hogy miközben az arisztokrácia ízlését igyekezett követni és kiszolgálni politikában és irodalomban, ugyanakkor nem fért össze a Habsburg-pártisággal és a bécsi orientációval. A radikális ifjúság, mely a finomabb megkülönböztetés iránt nem volt fogékony és érzékeny, nézete szerint persze Császár még jócsCsászár Ferenc címere kán a „pecsovicsok" közé tartozott.

9 (Fotó: Cs. Király Ilona) A forradalom és szabadságharc második évében felváltva Pesten és Vácott tartózkodott,

10 igazolnia kellett emiatt magát Vukovics Sebő, a Szemere-kormány igazságügy-minisztere előtt. Sőt haditörvényszék elé állították és az igazságügyi minisztérium fegyelmi bizottsága foglalkozott az ügyével. Ezekben a nehéz napokban írta Szemere Bertalan miniszterelnöknek, „nem kérek hivatalt; hisz Vukovich tudja mit tegyen, s mit teend velem. Adja vissza méltatlanul elvett becsületemet a nemzet előtt, ezzel tartozik... Talán, nem azért tanultam, vesződtem, szolgáltam becsülettel 21 évig, hogy elvégre kapálni menjek?"

11 Miközben a forradalom vezetői hűségét firtatták, ő jó hazafinak tartotta magát. Annál is inkább hihetünk neki, mert magyar hazafiságát az ellenség „igazolta" később, magatartása ugyanis nem felelt meg a rövidesen győzedelmeskedő Habsburg-abszolutizmusnak sem. Mindebből legfeljebb annyi a tanulság, hogy vannak korszakok és 1848—49 ilyen volt, amikor az összeütköző koreszmék és hadseregek között egyértelműen választani kell, írónak pedig feltétlenül szükséges. Császár Ferenc politikai nézetei közül az abszolutizmusellenesség, a magyar hazafiság éppen a forradalom és szabadságharc leverése utáni időben vált markánsabbá, melyről még szó lesz irodalmi munkásságának a bemutatásakor. így állásfoglalása, ha kicsit megkésve is a történelmi időben, egyre inkább egyértelművé vált. Annak ellenére, hogy a nagy művet, az osztrák—magyar kiegyezést, ha megérte volna, minden bizonnyal helyesli. Hétszemélynöki fizetését 1850 szeptemberében egyszerűen megvonták tőle, és б beteges feleségével, hat növendék gyermekével nyomorba csúszott és ínséges napokat látott. Ezután költözött Pestre, ahol ügyvédi irodát nyitott, családjának a Burgundia utcában szerény lakást bérelt. Ebben az időben el kellett adnia gazdag könyvtárát. Van-e 312