Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

Kovács József László: Mezővárosi irodalom és művelődés a hódoltság peremén (Ráckeve XVI–XVII. százada)

ról Skaricza nem ír, de arról igen, hogy Kaplyáni Tamást (latinus Caplianus) magával vitte szülővárosa iskolája igazgatására, Erdélyből visszafelé utaztában. „Ez akkor Sasvári Gergely alatt főleg a görög nyelvben és költészetben képezte magát." Miután Kaplyánit testvére hazahívta, Skaricza ismét szülőföldje iskolájában tanított.

26 Erre Szegedi Kis is kérte, hogy az iskola érdekében legyen segítségére. Skaricza már az 1565-ös évnél is írja, hogy „Szegedi tanácsára Szebeni mellé hazajővén és Szegedi asztalánál és lakásában nyervén ellátást, gyakran segítettem Szegedinek dolgai elvégzésében, különösen a Loci Communes táblázatainak leírásában".

27 Skaricza 1571-es wittenbergi hónapjait leírva említi Szegedi levelét, „hogy már régóta nincs vele olyan ember, akire műveinek másolását bízhatná." Bár fogsága idején is „Irogatott Szegedi itt is annyit, amennyit írnia lehetett, részint a szomszédságban lakó lelkipásztorok kérésére, részben az utókor számára" élete munkásságát Ráckevén összegezte. Ennek egyik eredménye egyfajta algimnáziumi triviális oktatás kialakítása volt.

28 Természetesen nem beszélhetünk Ráckevén semmiképpen ún. Illustre Gymnasiumról, hisz az az egész országban, nagyobb helyeken is ritkán állt fel. Nem véletlen azonban, hogy Szegedi Kis rektorai (Szebeni és Kaplyáni) egyaránt tudtak a latin mellett görögül is, sőt az első jó énekes is volt. Az egy nemzedékkel később itt működő Simándi Bodó Mihály is a tanítók munkáját a latin, a görög és a dialektika oktatásában jelölte meg. Egy 1652-es zsinat rendelkezései pedig arról beszélnek, hogy mit fizessenek Kecskeméten, Kőrösön és Keviben a philippista, rhetor és dialectica tanulók. így joggal gondolhatunk arra, hogy Ráckevén, ha a városban jól képzett tanító, vagy tanítók működtek, több nemzedéken át (időnkénti törésekkel) egyfajta lappangó alsófokú gimnáziumi-triviumi-képzés fejlődött ki. A ráckevei alkotó évtized eredményei közé számolhatjuk Szegedi Kis elkészült műveit is. Először a teológiai munkákról szólunk röviden. Ezek már annak idején is szakembereknek (lelkészeknek) íródtak, a mi feladatunk most nem több, mint rövid számbavételük. Az elsőt, Assertatio vera de trinitate

29 címen Theodor Beza adta ki Genfben, a „servetianusok" ellen, kik azért tagadják a szentháromságot, mivel a szó nem található a szentírásban. Ha nincs háromság, tanítja Szegedi Kis, kire vonatkoznak az atya, a fiú és a szentlélek nevek? Szegedi részletes táblázatokban, osztályokban és alosztályokban mutatja be tanításait. A Theologiae sincerae loci communes™ szó szerint az Őszinte (hamisítatlan) teológia közhelyei. Őszintén olyan teológia értendő, mely bibliai kútfőkön alapul. A dogmatikai erkölcsi és egyházjogi tételeket az Istenről és az Emberről szóló két nagy csoportba osztotta, itt is gazdagon használva táblázatokat. Az Emberről szóló csoport fejezeteiben (a szabadakaratról, engedelmességről, böjtről, józanságról) gazdag példatárat találunk a XVI. század hétköznapi életéről. Ez Szegedi Kis fő műve, számunkra azonban különösen azért fontos, mert itt jelent meg Skaricza Szegedi Kis életrajza, gazdag forrása mindkettőjük működésének. Pápaságellenes műve a Speculum romanorum pontificum négy

31 kiadást ért meg, németre is fordították. A pápai impérium kezdeteit, növekedése történetét ismerteti, olyan nyilatkozatokat idéz, melyben a pápaság önmagát leplezi le. A niceai zsinat előtt pl. csak csekély volt a római püspök tekintélye, csak a külvárosok voltak neki alávetve. II. Jenő azt állította, amilyen különbség van a nap és a hold közt, olyan különbség látható a pápaság és a királyság között. Mind később keletkeztek ezek a tanok, mely szerint a római pápa Isten helytartója, a pápa az egész világ püspöke, az egész világ felett felségjoggal bír stb. Külön élvezettel gyűjti Szegedi Kis azoknak az egyháziaknak a nyilatkozatait, akik a pápát Antikrisztusnak nevezték, így Arnubius püspök, Eberhardus salzburgi érsek, különösen érdekes Szegedi Kis ilyen irányú hivatkozása Petrarcára, és Savonarolára, akit ezért égettek meg Firenzében VI. Sándor alatt. Hivatkozik Szegedi a reneszánsz ateista gondolkodójára, Lorenzo Valiára, aki 1482 körül Rómát Babylonhoz hasonlította, ezért számkivetették. Külön gonddal gyűjti össze Szegedi a laikusok harcát az anyanyelvi istentiszteletért, és érveit (Sztárai mintájára) a papok házassága mellett. így csoportosítja a történelmi egyház tévedéseit, bűneit is, a pápákat különböző súlyos 14