Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

Kovács József László: Mezővárosi irodalom és művelődés a hódoltság peremén (Ráckeve XVI–XVII. százada)

Rosenfelt 1728-as látképen még a csonka tornyot örökíti meg, a peregi (Szentimrefalvi) templomot romként ábrázolja, gazdátlan kutya vonít a rom előtt. A szellemi élet fordulóját is megörökíti — virtuális módon — a művészi veduta. Kunszabadszállási Mihály nótárius valahol Szegedi Kis gótikus temploma környékén (elbontották 1911-ben!) veszedeleménekét fogalmazza, és töredékeiből összeállítja — apposuit — Skaricza verses széphistóriáját. A veduta másik végén már Savoyai Eugén manzárdkupolás, díszes, vasrácsos barokk kastélya, melyet egykorú leírója, Bél Mátyás nagyszerű műnek nevez. A tulajdonos, a városi krónikában is „Princz Savoyai Eugenius herceginek nevezett zseniális hadvezér, állítólag itt látta vendégül Montesquieu-t,

90 aki csak ritkán járhatott szép kastélyéban. Míg a nótárius a Kevi vásárról való szép história töredékéből való összeállításával fáradozott, az első magyarországi barokk kastély Ráckevén, „das Hochfürstliche Schoß", „jókedvű vadász kirándulások hajléka lesz, a Cid s az Athalie verseit meghitt összejöveteleken szavalja csak a nagy hadvezér" — SOTÉR István esszéje szerint. így találkoznak egy pillanatra (utolsó pillanatban!) a hajdani királynéi városban Kévén a régi magyarság s a francia felvilágosodástól átvilágolt udvari vigasságok.

91 JEGYZETEK 1 FREY, Dagobert, 1928. 2 HEREPEI János, 1936. 3 VÁRADI György Omniariuma. OSZK Kézirattár. Fol. Lat. 4503. 4 Kunszabadszállási Mihály veszedeleméneke egy kéziratban a Kevi városáról való széphistóriávai. Szövegét bevezető jegyzetekkel kiadtam az Insula — Ráckevei Járási Honismereti Tájékoztató 3. számában. (L. KOVÁCS József László, 1975). Innen vette át a Régi Magyar Költök Tára (XVJJ. század) 11. kötete. Bp., 1986. 521—526. és jegyzetben 855—856. A ráckevei nagyközségi könyvtárban a 63.578 számon őrzött Ráckeve mezőváros török hódoltság kori irodalma és szellemi élete című s 1984-ben készült szakdolgozat írója saját felfedezésének mondja e művet. Jóllehet nem szokás szakdolgozók apró ügyeskedéseivel vitatkozni, de ezt azért is szóvá kell tennem, mert már 1984-ben sem volt igaz, hogy a vers szövege „csak az OSZK Kézirattárában hozzáférhető". 5 ANONYMUS, 1977. 116-119. 6 MAKKAI László, 1959. I. 59-171.; BAKÁCS István, 1982. 7 MAGDICS István, 1888. 8 HORVÁTH Lajos, 1986. 9 SZAMOTA István, 1891. 144. Candalei Anna ... utazása Zenggről Budára (írta) Bretagnei Anna ... fegyverhírnöke. 10 SZAMOTA István, 1891. 518—555. Oláh Miklós, Magyarország leírása (Hungária). 11 Mohács Magyarországa, 1926.98. Antonio Giovanni da Burgio pápai nuncius jelentései Sadoleto pápai titkárnak. Az 1526. július 26-i jelentés szerint a királyné „ ... Csepelen tartózkodik. A király meglátogatja a királynét, hogy elbúcsúzzék tőle s aztán mindketten folytatják útjukat: a király Tolna felé megy, a királyné Pozsonynak tart." 12 SZERÉMI György, 1961. 13 Skaricza széphistóriája. L. MAGDICS István, 1888. 91. HORVÁTH Lajos, 1986. 81. a 68. vsz. 14 VELICS Antal - KAMMERER Ernő, 1886-1890. I. 142-144. és П. 710. 15 Az idősebb Stephan Gerlach naplója.rfWdította KOVÁCS József László. In: Ungnad Dávid konstantinápolyi utazásai, 1986. 116—119. 16 LUBENAU, Reinhold, 1914. 87. (1587. febr. 24-ről). 17 Eszéki Szigeti Imre levele. In: KATHONA Géza, 1974. 49-51. 18 FÖLDVÁRI László, 1894. 78. 19 SZERÉMI György, 1961. 70. fejezet. 20 VASS Előd, 1971. és 1972. 21 TAKÁTS Sándor, 1922. 287. és 1928. 363. 22 SKARICZA Máté, 1974. 23 HORVÁTH János 1953. 272.; SKARICZA Máté, 1974. 125. 24 Idézem Nagy Kálózi Balázs 1972-es levelének ide vonatkozó részletét: „Szegedi kiszabadításánál a hangsúly Mező Ferencre tevődött, pedig Skaricza híven jellemzi: tipikus kalmár, akit csak a pénz érdekel, polgártársai 33