Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

Bihari József–Farkas Péter: Pest megyei irodalmi topográfia

lás, akkor hiábavaló és értelmetlen gyakorlattá válik. Sajnos azt nem állíthatjuk, hogy az elmúlt esztendők munkálkodása alapján mindkét szempontból tisztáztuk volna a kérdésekre adandó válaszok javát, azt azonban kijelenthetjük, hogy már tudunk elfogadható kérdéseket feltenni, s van már esélyünk a válaszadásra is. Az első, szerintünk feltehető és legfontosabb kérdés az, hogy mi az értelme a (szépirodalmi topográfiának, túl a korábban emlegetett gyakorlati hasznosságon. Másként fogalmazva: mi az értelme annak, hogy az irodalmi jelenségeket, műveket és alkotókat, s végül minden irodalmi adatot helyhez kössünk? Az utóbbi esztendők egyik jeles, bár hibái miatt sokat bírált vállalkozása, EROS Zoltán topográfiai műve

4 e tekintetben nem ad minden ízében kifogástalan meghatározást. Szerinte az irodalmi helynevek ,,az írók, költők életrajzában szereplő, az irodalmi alkotáshoz fűződő települések, tájak, helyszínek korántsem csak lexikális adatok. Ezek ismerete ugyanis az irodalmi műveltség szerves részeként az írói életutak és nem utolsósorban a művek teljesebb megértését, befogadását segíti elő. Ugyanakkor hozzájárul az irodalmi emlékhelyek iránti érdeklődés felkeltéséhez is, ösztönzést adva a hagyományok felkutatásához, ápolásához."

5 Minthogy az idézett mű, szándéka szerint, az iskolai irodalomoktatás segédkönyve kívánt lenni, s ha hibáit (tényszerű hibáit) kijavítjuk, ennek a célnak meg is felel, önmagához mérve nem kifogásolhatjuk az előző meghatározást. A mi szándékaink helyességének igazolásához azonban ez a néhány mondat, s a szerző további, itt nem idézett számos megfontolása sem elegendő. Ugyanis ha mindent összeadunk, akkor ezekből az derül ki, hogy e nagy topográfiai vállalkozás szerint az ilyen munka értelme és célja az, hogy hozzáadja az irodalmi műveltséghez a per definitionem hozzá is tartozó helynévanyagot, s megidézze a hely szellemét, mint az érdeklődés és hagyományápolás felkeltésének és megvalósításának alapját. Nos, nekünk nem volt szándékunkban, hogy segítsük az irodalomoktatást, abban az értelemben, hogy segítségre szorul. Viszont nagyon fontosnak tartottuk mindenkor, hogy a rendelkezésére álljunk mindenféle irodalmi művelődésnek, ha az topográfiai ismereteket is fel akar használni ömaga teljesebbé tételéhez, valamilyen fontos feladat megoldásához. E magatartás hátterében az az elképzelés húzódik meg, hogy a topográfiát ne tekintsük a kelleténél fontosabbnak, ne hirdessük a helyismeret mindenhatóságát. Csupán a fontosságát. Végeredményben arra törekedtünk és törekszünk, hogy az irodalomról való tudás adatait összegyűjtsük az irodalomra vonatkozó tudás gyarapítása céljából.

6 Ennek a szándéknak egyenes következménye, hogy topográfiai munkánkban a földrajzi adatokat szervező vezérfonálnak tartjuk ugyan, de kimondottan földrajzi célú munkálkodásra nem vállalkozunk. Magyarán szólva az irodalom földrajzi szemléletű, topográfiai megközelítését kézenfekvő, elsősorban pszichikai megalapozottságú módszernek és lehetőségnek tartjuk, de az irodalom befogadása és megértése szempontjából erősen másodlagosnak. Másodlagosnak, olyan értelemben, hogy egy irodalmi mű befogadása vagy elemzése során a helyrajzi adatok erősen változó értékűek. Ámde, adott esetben, nem lényegtelenek. Annyira nem, hogy volt bátorságunk a helyrajzi-topográfiai adatok összegyűjtését és értékelését munkálkodásunk alapjává tenn. Hol itt a probléma? — kérdezheti bárki, hiszen eléggé nyilvánvaló, hogy Petőfi költészetében egyszerűen tájékozódni sem lehet földrajzi adatok és fogalmak ismerete nélkül. Csupán a nehézségek jelzése érdekében egészítsük ki ezt a megállapítást azzal, hogy a hazai — tágabb értelemben vett — földrajzban sem lehet tájékozódni az irodalom nélkül. SZABÓ Zoltán néhány mondatára hivatkozunk igazolásul; ,,Az alföld az egyetlen nagy magyar tájegység, melynek tudjuk a születésnapját: 1844. október 5. Ezen a napon jelent meg Petőfinek Az Alföld című verse a Honderű-Ъеп... Szó sincs róla, hogy eddig az időpontig az Alföld ne élt volna, ne lett volna meg, valódi élete azonban ezen a napon vált láthatóvá: az ország népének egy költő mutatta fel, olyan ünnepé636