Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)
Bihari József–Farkas Péter: Pest megyei irodalmi topográfia
BIHARI JÓZSEF-FARKAS PÉTER PEST MEGYEI IRODALMI TOPOGRÁFIA Nem hisszük, hogy azok, akik ezt a címet — Pest megyei irodalmi topográfia — elolvassák, azonnal lexikont vagy idegen szavakat magyarázó szótárt ragadnának. A cím ugyanis önmagáért beszél. Teljesen nyilvánvalóan egy meghatározott közigazgatási egység irodalmi helyrajza rejtőzik mögötte. Magától értetődően az a tény húzódik meg e cím hátterében, hogy valakik nekiláttak a Pest megyére vonatkozó irodalmi adatok összegyűjtésének, s e munkáról van valamilyen mondanivalójuk. Valóban arról van szó, hogy minden meggondolásunkat és gondunkat közreadjuk, ám ezt megelőzően tisztáznunk kell a címben szereplő szavak értelmét. Eszerint tehát a Pest megye megnevezés alatt a mai, e tanulmány megjelenésekor érvényes közigazgatási határok által elkülönített területet értjük. Ennek az értelmezésnek, sajnos, nincs irodalomtörténeti alapja, hiszen az irodalmi jelenségek előfordulása vajmi kevéssé köthető a lényegében 1950-ben meghúzott megyehatárokhoz. Mégis vállaljuk e határok tiszteletben tartását, hiszen tevékenységi területünk határairól van szó. Ugyanakkor nem kell számolnunk e korlátozottság káros hatásaival, minthogy hasonló munkálatok folynak a szomszédos megyékben és Budapesten is, tehát van lehetőségünk arra, hogy az általunk érzékelt hiányokat kipótoljuk. Van lehetőségünk arra, hogy kollégáink munkájára számítva átlépjük a megyehatárt. Magától értetődik, hogy ezt a lehetőséget mi is kínáljuk másoknak, hiszen például a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye egészére vonatkozó, s a mi mai, Pest megyei szervezeteinkben őrzött adatokat eleve azzal a szándékkal tárjuk fel, hogy a Bács-Kiskun megyeieknek segítsünk. A lényeg természetesen a kölcsönösség, az együttmunkálkodás. Eldöntve most már azt, hogy vizsgálódásaink mely területre — a mai Pest megyére — terjednek ki, a topográfia fogalmát kellene meghatároznunk. Ez lényegesen nehezebb dió, mint a területi határok kijelölése. Voltaképpen ez az egész dolgozat a topográfia fogalmának meghatározása céljából íródott, ámde mégsen azzal a szándékkal, hogy egymondatos definíciót adjunk. Mindazonáltal már most rögzítenünk kell, hogy a topográfia helyrajz, a helyhez köthető irodalmi adatok gyűjteménye és összegyűjtése. Mindezek után nem maradt más dolgunk, mint az irodalom fogalmának meghatározása. Erre azonban nem vállalkozunk. Csupán jelezzük, hogy az irodalmi megjelölés alatt elsősorban szépirodalomra vonatkozót értünk, ám a régiségben már nem élünk ezzel a korlátozással. Minél inkább megyünk vissza a múltba, annál inkább irodalomnak tekintjük az írott műveket, függetlenül a tartalmuktól. A szemléletünk azonban mindig irodalomcentrikus. Egyébként gyakorlatilag lehetetlen megmondani, hogy a Pest megyei irodalmi topográfia elkészítésének gondolata mikor született meg. Eléggé nyilvánvaló ugyanis, hogy minden helytörténeti munka valamiképp irodalmi topográfia is, hiszen legalább a háttér megrajzolásában segítségünkre lehet. Ily módon minden helytörténeti kutatás előzménye és egyúttal része is az irodalmi topográfiának. Ám ezekből nem tudjuk kideríteni, hogy a földrajzi kötődés miként vált témává és mondanivalóvá az irodalomban. Van tehát önálló kutatási területe is az irodalmi topográfiának érvényesítve az irodalom földrajzi meghatározottsá633
