Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

G. Sin Edit: Drámatörténeti emlékeink újjáélesztésének kísérletei Szentendre főterén (A Szentendrei teátrum eső tíz évének történeti áttekintése)

A Teátrum 1977-ben is szervesen kapcsolódott a Szentendrei Nyár programjához, amely ezúttal színvonalas országos műsorokkal is gazdagodott (Magyar Rádió Népzenei Fesztiválja, Országos Nemzetiségi Fesztivál). ízléses kivitelű plakátok, szórólapok, műsorfüzetek készültek a Szentendrei Nyár és Szentendrei Teátrum ismertetésére, propagálására. A jegyeket az idegenforgalmi hivatalokon és fővárosi jegyirodákon kívül a néhány éve önálló intézménnyé vált Teátrum saját szervezési osztályán is árusították. A Teátrum megnövekedett önállósága, a hivataloktól való függés csökkenése 1977-ben szerencsésen befolyásolta az évad sikerének alakulását. Igazi munkakapcsolat jött létre a Teátrum és a Városi Tanács V. B. Művelődésügyi Osztálya közt. ,,A Teátrum önerejéből nem tudta volna végrehajtani az idei feladatokat. A Teátrum köszönettel tartozik a megye és a város vezetőinek, a megye és a város intézményeinek és társadalmi szerveinek. Külön köszönetet kell mondani a Szentendrei Nyár operatív bizottságának. ... Azt az általános jó hangulatot, nevezhetnénk így is: szeretet, mellyel munkánk körülvétetett, a város lakóinak köszönjük meg, Káló János önkéntes rendőrtől, a főtér lakóin át Barcsay mesterig együtt és külön-külön is" — írja Kerényi Imre.

30 A Városi Tanács V. B. Művelődésügyi Osztályán készült feljegyzések, feladattervek egész sora jelzi a város és a Teátrum együttműködését. Egy március 16-i feljegyzés szerint például Lázár György, a Teátrum gazdasági igazgatója a Templom téri játékokhoz 120 méter vásznat, 100 darab 3 méteres husángot, 60 m

3 deszkapadlót, 10 lakkozatlan kecskelábú asztalt és 20 lakkozatlan padot kér. A március 25-i és 29-i feljegyzések szerint a Budakalászi Lenfonó- és Szövőipari Vállalat olcsó vásznat biztosít, a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság pedig kölcsönadja a kért faanyagot és a kerti bútorokat. Ugyancsak a város gondoskodik a Templom téren az élő „kellékekéről: szamárról, kecskéről, tyúkról, de a játékok részeként tervezett árusok személyéről, helyéről és egyéb technikai feltételekről (víz a mosogatáshoz, szeméttárolók, WC-k), a tűz- és balesetvédelemről, az útlezárásokról, a színészek elhelyezéséről, az öltözőkről is. „A színház szeretetét ápoló városi vezetők, az itt élő, alkotó képzőművészek, a műemlékkörnyezetben lakó helybeliek összefogásával elkészült a nyári mulatságok változatos, sokrétű műsora" — adja hírül az Esti Hírlap már 1977. április 12-én. A Film Színház Muzsika június 25-i száma egész oldalas képes riportot közöl a Teátrum előkészületeiről. A Pest Megyei Hírlap június 29-i száma a Teátrum előző napi sajtótájékoztatójáról számol be Ádám Ottó művészeti vezető és Kerényi Imre rendező ismertetése alapján: a Templom téren ,,... a középkori színjátszás hangulatát akarják felidézni, megteremtve ehhez a külső feltételeket is. Alkalmi boltot nyitnak a képzőművészek és szabadtéri műtermet a festőnövendékek, lesz szabadtéri szoborkiállítás és lanthangverseny a Czóbel Múzeumnál. A középkori stílusban felépített borozó mellett scsevapcsicsát árusító étkezde is nyílik. Sőt — Asszonyi Tamás képzőművész tervei alapján — külön zsetonpénzt is készítenek. Az 1 mani értéke 10, a félpénzé 25, a hárombuznyákosé 50 Ft, s ezekkel az érmekkel lehet majd a képző- és iparművészek boltjában vásárolni. A játék középpontjában a színművészeti főiskolások előadásai állnak majd: a középkori magyar iskoladrámák legszellemesebb közjátékait mutatják be. Ezek az 5—10 perces jelenetek egymást váltják majd a különböző helyszíneken. ... Forgatagos, látványos és mozgalmas előadásban lehet részük az érdeklődőknek" — a főtéren is. Kerényi Imre a Magyar Ifjúság 1977. július 1-jei számában arról nyilatkozik, hogy a néhány évvel korábbi főtéri komédiás játékokat akarja tovább folytatni a Templom téren. „Valami hasonlót szeretnénk most is, ... fent a dombon, ahol a templom körül ideális hely kínálkozik olyan, a középkori misztériumjátékok közé ékelt vagy utána eljátszott komédiák előadására, melyeknek humora ma is friss, diákos, csípős. Ezeket a játékokat szinte elfeledtük, pedig a magyar színjáték történetéhez hozzátartoznak." A főtéri bemutatót, a Tévedések vígjátékai így vezeti be: „A tér körül álló házak ablakaiban már megjelent a szentendrei előadások műértő közönsége; mire a bemutatóra július 2-án sor kerül, már ők is tudják a 622