Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

G. Sin Edit: Drámatörténeti emlékeink újjáélesztésének kísérletei Szentendre főterén (A Szentendrei teátrum eső tíz évének történeti áttekintése)

ról, a Vízkereszt mostani előadása egyetlen korábbira sem hasonlít, nemcsak szokatlan, szuggesztív képi világa miatt, hanem azért sem, mert Iglódi láthatóan a korunkkal egyező vonásokat kereste a műben." A Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának 1973-as mérlege az október 8-án kelt előterjesztés alapján: „Az előadásokon mindvégig telt ház volt. A 11 előadást 7381 látogató tekintette meg, mégsem tudtuk a jegyigényeket maradéktalanul kielégíteni. A szervezési-technikai felkészülés is időben megtörtént, ezért az előadások zavartalanul folyhattak. Gondot okozott azonban, hogy a főtér lezárását csak részben sikerült megoldani, ezért a színpadra és a nézőtérre az utcai zaj behallatszott." Az előterjesztés egyben arról is tudósított, hogy „... a Pest Megyei Tanács 1973. szeptember 28-án hozott határozatával a Szentendrei Teátrumot önálló megyei intézményként működteti. Irányítását a Megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztálya látja el. A szervezeti változás ellenére a Teátrummal kapcsolatos városi gondoskodásnak és segítésnek az eddig tapasztaltak szerinti magas hőfokon kell megnyilvánulnia." A Tanácsok Lapja 1973. október 19-i száma ismertette a Szentendrei Teátrum új jogi státusát: állandó nyári színház állandó társulat nélkül. A Pest Megyei Tanács fedezi a kiadásokat, szerződteti a művészeket, műszaki és gazdasági dolgozókat. Már az 1973 októberében tartott vb-ülésen nyilvánosságra hozták a következő évi terveket: ,,1974-re Zsámbéki Gábor igazgató Goldoni: A kávéház című darabjának bemutatását javasolja. Ez a realista komédia egy közösség együttélésének nehézségeivel és lehetőségeivel foglalkozik — igen mulatságosan. Díszletleírása jó lehetőséget ad a főtéren való bemutatáshoz." A darabválasztás ellen nem emeltek kifogást, noha A kávéházai a kaposvári Csiky Gergely Színház is bemutatta. Egy kőszínházban játszott darab adaptálása a Szentendrei Teátrum színpadára visszalépést jelentett az eredeti, 1968-ban megfogalmazott koncepcióhoz viszonyítva. 1973 decemberében kelt írásában Zsámbéki Gábor kifejtette a Teátrum távolabbi jövőjével kapcsolatos gondolatait: „Annak idején, mikor a Szentendrei Teátrum megnyitása után szdnte minden kritika az ötlet dicséretével kezdődött, büszke voltam. Ma már azt gondolom, akkor dolgozunk jól, ha a nézők és kritikusok elsősorban az előadás szükségességével és hatékonyságával foglalkoznak, nem pedig a főtér elbájoló hangulatával. A Teátrum első bemutatóival... színházi csemege volt. ... Meggyőződésem, hogyha nem kell görcsösen valami vadonatújat és speciálisat kitalálni Szentendrére, de egy színház igazibb, mélyebb és kevésbé üzleties módján gondolkodunk, a szerzők és remekmüvek hosszú sora tárul föl. Hiszen el kell játszanunk a főtéren Plautus [A bögre], Arisztophanész [Madarak vagy A béke], Molière [A botcsinálta doktor vagy két egyfelvonásos], Goldoni [A kávéház vagy Chioggiai csetepaté] darabjait, föltétlenül kell commedia dell'artét csinálnunk, később Büchnertől a Woyzecet, Jarry Übü király-át. ... Azt hiszem, több év után elérjük, hogy a Szentendrére látogatót több produkció fogadja, hogy a program már kora délután elkezdődjék és hogy a legkülönbözőbb színjátéktípusok jelenjenek meg egymás mellett."

27 Zsámbéki Gábor nem adta fel azt az 1970-ben megfogalmazott elképzelését sem, hogy a Szentendrei Teátrumnak „nem kísérleti, hanem kísérletező színházinak kell lennie. A Film Színház Muzsika 1973. június 9-i számában közölt nyilatkozata ma is megfontolandó gondolatokat tartalmaz: ,,A Szentendrei Teátrum különbözik és véleményem szerint különböznie is kell minden egyéb színházi vállalkozástól. Szabad teret ad mindenfajta alkotókedvnek, kihasználatlan energiának, túl az anyaszínház természetes és szükségszerű kötöttségein. ... A Szentendrei Teátrum alkotó fóruma lehetne azoknak a tehetséges fiataloknak, akiknek határozott elképzelésük van egy-egy itt megvalósítható előadásról." A Teátrum felettes szerve, a Pest Megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztálya majd 616