Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)
G. Sin Edit: Drámatörténeti emlékeink újjáélesztésének kísérletei Szentendre főterén (A Szentendrei teátrum eső tíz évének történeti áttekintése)
be. Az áltudományoskodó apát és leányát furfanggal legyőző igaz szerelemről szóló történet szövegét Botcsinálta bölcsek címen dolgozta át Békés István. ,,A vígopera elbűvölő áriákból, duettekből, kvartettekből és kórusokból áll. Szövege — éppen úgy mint a zene — érzelmes, de főleg vibrálóan mulatságos, csipkelődő. A kis remekmű minden sora, taktusa mély emberségről, életkedvről tesz őszinte vallomást. Az új, teljes fordításban megkíséreljük az eredeti szatirikus derűjét visszaadni" — írta Békés István 1970. november 9-én kelt feljegyzésében, melyben a Botcsinálta bölcseket és a Szüzesség acél-tükörét ismertette a Teátrum 1971. évi produkciójaként. E két 1971-re tervezett darab, a már korábban is bemutatott Pikko herceg és Jutka Perzsi, a Comico-tragoedia és még néhány régi magyar darab — például Kocsonya Mihály házassága 1765-ből, Bornemisza Péter Magyar Elektrája. 1558-ból, Özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak 1799-ből, az Országos Széchényi Könyvtár aprónyomtatványtárának egy-két régi kis komédiája gépiratban megtalálható a Ferenczy Múzeumban őrzött Teátrumanyagban. Ez is jelzi, hogy valóban bőségesen vannak „elfeledett-eltemetett lappangó értékeink", melyek alapján a Teátrum Békés István koncepciója szerint is jó ideig tovább haladhatott volna. Az 1971-es évadban tehát a Comico-tragoedia, a Pikko herceg és Jutka Perzsi, valamint a Komédiás játékok mellé színpadra került a Szüzesség aczél-tüköre és a Botcsinálta bölcsek Oberfrank Géza és Sík Ferenc rendezésében. A zeneszerző ismét Vujicsics Tihamér volt. A korábbi szereplőgárda Hantos Balázzsal, Maros Gáborral, Papp Jánossal, Várhelyi Endrével, Dunszt Máriával, Kalmár Magdával és Miller Lajossal bővült, a főiskolás szereplők pedig automatikusan cserélődtek. (1972-ben pl. Gálffi László játszotta főiskolásként Potifár főeunuchját.) A két új darabról 10 000 példányban készítettek az 1969-eshez hasonló kivitelű hangulatos, ismeretterjesztő füzetet. Néhány mondat a 16 oldalas, régi képekkel, metszetekkel illusztrált füzetből: ,,A Szentendrei Teátrum mindkét bemutatója az igényes vidámság jegyében született. Nem iskolát akar tartani a régi magyar színjátékról, hanem őszintén, életszerűen és korszerűen kíván szórakoztatni. A Botcsinálta bölcsek és a Szüzesség acéltüköre évszázadok, sőt évezredek kulturális örökségéhez nyúl vissza, de úgy, hogy ez az örökség a mai ember számára is kedvtelés, öröm és tanulság lehessen." 1971-ben a sajtóvisszhang kisebb volt a korábbinál. A Pest Megyei Hírlap július 4-i száma szerint a két új darab ,,... élesztgetése, bájos naiv életrekeltése egy régen volt teatrista világnak, bőséges kikacsintásokkal a mába. ... Nyilvánvaló, hogy a Teátrum jövője addig biztosított, amíg ezt a maga választotta utat tudja járni, netán továbbfejleszteni." Ezzel szemben a Népszabadság 1971. július 6-i száma mintha Zsámbéki Gábor egy évvel korábban megfogalmazott aggályait látszana igazolni a Teátrumra merevedő „vékony viaszréteg" veszélyéről. A cikk szerint az 1971-es Teátrum fáradtabb, nehézkesebb volt a korábbiaknál, nem volt eléggé pergő ritmusú, az opera igényes zenéje nem illett a szabadtéri színpadra. 1972-ben ismét az előző évi programokat tűzték a Teátrum műsorára, szinte miden változtatás nélkül. Érthető, hogy a sajtó és a helyi közönség érdeklődése alatta maradt a korábbi években megszokottnak. A szórólapok, reklámnyomtatványok elsősorban az idegenforgalom figyelmét hívták fel a Szentendrei Teátrum műsorára. (A Szentendréhez fűző köldökszinór lazulása a későbbi években nehéz, sőt válságos helyzetek forrása lett.) Részletek a délutáni komédiás játékokra invitáló szórólapokból: ,,A Szentendrei Teátrum előadásait megelőzően 1972. július 7, 8, 9, 13, 14, 15, 16, 17, 18-án 6 óra tájban XVIII— XIX. századbeli Magyar népi komédiák Szentendre város főterén az arra járó sokadalomnak ingyen előadattatnak: 1. Ádám apánktól maradt kellemetes oldalbordák reménykedtetó kommendálása jobb sorsra szánt legényemberek számára. 2. Egy hatvan esztendős hajadonnak temetési versei, avagy az Óvirgó siralma. 609
