Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

G. Sin Edit: Drámatörténeti emlékeink újjáélesztésének kísérletei Szentendre főterén (A Szentendrei teátrum eső tíz évének történeti áttekintése)

,,... a régiesség és a közérthetőség nem oltotta ki egymást. Semmi manír, semmi fáradtság, semmi póz. Jókedvű közös játék folyt, melyben örömmel vett részt a közönség is." (Berkes Erzsébet)

11 „Csatát nyert a Szentendrei Teátrum. A remek ízléssel, humorral és jókedvvel színpadra állított két régi magyar komédia a vártnál is nagyobb sikert arat a barokk városka főterén ácsolt szabadtéri színházban."

12 ,,... egy jó ötletkombináció arat itt sikert, éspedig a patinás helyszín egyeztetése az éppen e helyen leginkább érvényesülő ősrégi iskola-játékokkal. No persze az ötlethez elengedhetetlen volt az az erős hit, hogy ezek a több száz éves darabok utat találhatnak a mai nézőhöz is. A premier hangulata igazolta a kezdeményezést, a jegyelővételről kapott információk pedig arra mutatnak, hogy az érdeklődés minden várakozást felülmúl. ... A Pikkó herceg és a Jutka Perzsi Szentendrén olyan falrengetóen vidám operaparódiává lett, amilyennel ritkán találkozhatunk. ... Az összhang olyan jó, szervezetten könnyed, hogy mármár kitűnő rögtönzések sorozatának hat az előadás." (Kürti László)

13 „.. .vajon mi adta a különlegesen meghitt élményt, mely sokkal többet jelentett két színháztörténeti kuriózum stílusos előadásánál? ... Az élmény nem csupán irodalmi, színházi fogantatású. Összetettebb. ... A láthatatlan fal, amely a kőszínházban rendszerint ott emelkedik a színpad és a nézőtér között, leomlott. A külső világjelenségei mesterkéletlen közvetlenséggel helyet kérnek az előadásban. Az ablakokból kikönyökló helybeliek éppoly teljes jogú tartozékai a vizuális összbenyomásnak, mint Szász Endre tobzódó fantáziájú jelmezei, vagy a görögkeleti templom tornyának körvonalai." (Létay Vera)

M „Játszik itt minden ház, balkon, játszik a templom, amelynek erkélyén odavetődő fénysugárban megjelenik az Angyal és megjelenik Ábrahám, hogy onnan szóljon a nézőkhöz. Játszanak a szűk kis kanyargós sikátorok, amint kíváncsian bekandikálnak a főtérbe. Játszanak maguk az ablakon kikönyöklő szentendreiek. Csupasz kis dobogó kell csak ide, nem ékes színpad, a színpadot maga a főtér és a sikátorok adják. Az előrerohanó, játéknyitó fekete magyarba öltözött diákraj fáklyákat lengetve száguld ki egy mellékutcából, a fáklyák már messziről lobognak, majd fellép a Prológus. ... A muzsikusok korabeli öltözékben, egy rozzant szekéren kuporognak, minthogyha mostan érkeznének a városba. A szereplők: Básti Lajos, Mádi Szabó Gábor, Psota Irén, Sztankay István, Basilides Zoltán és a hozzájuk szegődő főiskolás színész-palánták, nemcsak nagyszerűen elevenítik meg, stílusosan és ízléssel a Comico-Tragoediát, hanem azt a nemes magyar színpadi beszédkultúrát támasztják virágzó új életre, amelyet színpadjainkon gyakran oly fájva nélkülözünk." (Balassa Imre)

15 „A stílszerű befejezés: együtt táncolnak a színészek a közönséggel."

16 „Az idei évad nagy sikerű kezdeményezése volt a Szentendrei Teátrum megalapítása. A »hétköznapi történelem«, ódonság és közvetlenség szerencsés egybeolvasztásának bizonyult a környezet és a műsor megválasztása. Itt is olyasmit érezhetünk, mint a dubrovniki Dundo Maroje láttán: végre felhasználhatunk egy régóta kínálkozó lehetőséget." (LehotayHorváth György)

11 Dr. Malonyai Dezső így összegezte az első évad tapasztalatait a Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága számára: „A színház közéletiségének és társadalmi funkciójának olyan modelljét teremtette meg a Teátrum, melyet ma már oly sokszor kérnek számon rajta. ... Egy újtípusú színház született a Teátrummal a régi hagyományokon. ... A két darab előadása a magyar irodalomnak és drámairodalomnak olyan oldalait lapozta fel, amely sok haszontalanul érvényben levő nézetet tett egy pillanat alatt elavulttá, nemcsak színházi vonatkozásban, de például a magyar nyelvtörténet értékelése szempontjából is. ... Az a tény, hogy a szentendrei lakosság elfogadta, megszerette, magáénak vallotta munkánkat, még mielőtt a premier eljött volna, — a munka egyik legnagyobb élménye lett. ... A Szentendrei Teátrum nemcsak a magyar színművészetnek egy alkalmi egyesülése vagy a Duna-kanyar egy nevezetessége, hanem egyben az európai színházi életnek egyik leginvitálóbb helyszí605