Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)
G. Sin Edit: Drámatörténeti emlékeink újjáélesztésének kísérletei Szentendre főterén (A Szentendrei teátrum eső tíz évének történeti áttekintése)
A műsor magában foglalná а XVDI— XIX. századi magyar népi és városi színjátszás legjobb elemeit, túlnyomó többségében énekes, zenés, táncos, vidám jellegű lenne. A különböző darabrészletek, jelenetek, népszokások, énekes és táncos betétek egy-egy jelentős színészegyéniség által megformált figurának a tolmácsolásán keresztül kötődnének szerves egységbe az előadás folyamán. Ez a figura, mint a múltból elevenedett garabonciás diák, idézné fel az üres térre a házak múltjának élő világát. Egy korabeli énekekkel és táncokkal átszőtt népünnepély közepében találja magát a néző, ahol a nép a város főterén, vagyis a »színpadon« éli a maga sajátos életét. Ez a közösségi megnyilvánulás, a város főtere, az emberek találkozóhelye ad alkalmat arra aztán a későbbiek, a műsor folyamán, hogy a népi játékok, szokások közepette megjelenő »deákok« előadják a maguk produkcióját, majd ide érkezik meg a vándorszínészek echós szekere, ahol a XIX. század ébredező magyar városi színjátszása szövődik bele a piaci játékokba, népi komédiákba, iskolai színjátszásba. Az ezekre szolgáló irodalmi anyag egyrészt magyar népdalok, népmesék, néphagyományok, másrészt a magyar népi komédiák fennmaradt emlékei... A magyar drámairodalomnak ezek a kis remekei a magyar színpadokon alig-alig tudtak még megjelenni és megérdemelt sikerüket még csak nagyon ritka alkalmakkor érhették el. A szentendrei főtéren való szabadtéri játék szinte egyedülállóan lenne alkalmas arra, hogy ezeket eredeti előadási formájukban lehessen feltámasztani. A műsor egy jelentékeny részét ezen kívül olyan anyag tenné ki, amelynek a nyilvánosságon való első megjelenése a szentendrei játékokhoz kapcsolódna. Békés István író [Békés András rendező édesapja] ÜZ Akadémiai Könyvkiadónál megjelenő »A magyar ponyva 100 éve« című könyvének egy részét ezeknek az előadásoknak a számára rendelkezésre bocsátja, mely a XVIII—XlX.századbeli szerelmes, pörlekedő, kötekedő, tragikomikus népi játékokat foglalja magában, amelyek a ponyván való megjelenésük óta mindmáig, idestova 150 éve nyilvánosságra nem kerültek, teljesen ismeretlenekké váltak. ... Ez az anyag először és kizárólag a szentendrei játékokon kerülne nyilvánosságra. ... A műsor része lenne a Szentendréhez kötődő, Magyarországon csak kevésbé ismert délszláv folklór is. Az előadás zenei megoldása részben előre magnetofonszalagra felvett betétek és kísérőzenék közvetítéséből, részben a játékban részt vevő népi zenekarból és speciális, alig ismert népi hangszerek megszólalásából állna. Mindezeknek az anyagoknak az adott helyen való eredményes felhasználása olyan szabadtéri színházi előadásokat eredményezhet, mely könnyed, látványos, szórakoztató és mulatságos voltán kívül két különleges eredménnyel dicsekedhetne: egyrészt olyan magyar népi és városi színjátéki hagyományoknak volna ápolója, melyet máshol Magyarországon nem lehetne látni, másrészt nem szabadtérre plántált színi előadás lenne, hanem az anyag természeténél fogva olyan színház, amely csak itt és csak szabadtéren játszható. Úgy gondoljuk, hogy mindezek megvalósítása az idegenforgalmi városi nevezetességen túl a magyar színi kultúra összképében is értékes színfoltot jelenthetne. ... Mindezek az elképzelések és javaslatok sok személy jó néhány hónapos együttműködésének a termékei, melyeket nevükben is ajánlunk most a Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága elé. Amennyiben mindez megnyeri a tetszésüket és találnak módot a tervek végrehajtására, hasonló ügyszeretettel készek vagyunk a ránk bízott feladatokat a legeredményesebben elvégezni." A tervezet olyan gyakorlati kérdésekről is szól, hogy például a 600 fős nézőteret az Országos Cirkusz Vállalattól legcélszerűbb kölcsönkérni, hogy a hangosító berendezést és a speciális színházi eszközöket a fővárosi színházak kölcsönadják, hogy a helyi szerelési, technikai munkákhoz a városi üzemek, intézmények, iskolák máris készséggel felajánlották segítségüket. A tervezet szerint hat-nyolc közismert színész, húsz-harminc színművészeti főiskolai hallgató, egy író, egy zeneszerző, egy koreográfus szerződtetése szükséges. Mindezekhez négy előadásra számítva, a sok társadalmi munkán kívül minimálisan 251000 Ft-ra 600
