Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)

Bihari József: Előszó

ELŐSZÓ Pestmegye Magyarország irodalmi hagyományokban, emlékekben talán leggazdagabb megyéje. Kiváló költőink, szépíróink közül Petőfi három tanéven keresztül Aszódon diákoskodott, Arany János érett költőkorának kilenc évét Nagykőrösön töltötte, Móricz Zsigmond szerkesztőként három évtizeden keresztül Leányfaluról irányította irodalmi életünk jelentős hányadát, Adyt Léda személye és a szanatóriumi kezelések fűzték a megyéhez, József Attila néhány hónapig Monoron volt nevelőszülőknél. Kármán József Pilisen írta a Fanni hagyományait, a Rádayak és Szemere Pál Pécelen, Fáy András Foton tevékenykedett, Vörösmarty Fóti dala ma is népszerű. A nemzetiségi kisebbség irodalmát Jakov Ignjatovic Szentendrén, Csuka Zoltán Erdligeten művelte. Századunk írói, költői közül Kárpáti Aurélt és Tömörkény Istvánt Ceglédhez, Mesterházi Lajost Ráckevéhez, Falu Tamást Ocsához, Gyóni Gézát Dobáshoz fűzte szoros kötelék. írók, költők százait ihlették a Dunakanyar természeti szépségei alkotásra vagy tartós letelepedésre — Gyulai Páltól Fábián Zoltánig, Puszta Sándorig. Időben római kori verstöredékektől kolostori szerzetes írók, reformkori politikus írók művein át Aprily Lajos verseiig, Karinthy Ferenc regényeiig terjed a skála szinte megszakítás nélkül. Számos emléktábla, emlékszoba és emlékház jelzi a megyében irodalmunk nagyjainak jelenlétét — feltérképezésük most van folyamatban. Irodalmi múzeumunk kettő van; az aszódi Petőfi Múzeum, és emellett a nagykőrösi Arany János Múzeumban van országosan is kiemelkedő, gazdag irodalomtörténeti anyag, Arany János nagykőrösi éveinek relikviái és a nagy tanári kar munkálkodásának, levelezésének emlékei. A megye múzeumainak közelmúltban elhunyt tudós munkatársai közül Mezősi Károly a Petőfi-, Tőrös László az Arany-kutatásnak szentelte élete nagy részét. Jelenleg csupán egyetlen irodalmi muzeológus tevékenykedik Pest megyében, mellette öten —egyikük nyugdíjasként— egyéb teendőik ellátása mellett foglalkoznak irodalomtörténettel. Ilyen adottságok, személyi feltételek mellett nem csodálkozhatunk azon, hogy az 1972 óta rendszeresen megjelenő múzeumi evkönyvünk régészeti, néprajzi, történeti, művészettörténeti témájú kötetei után csak most, a sorozat tizenkilencedik tagjaként jelentkezünk önálló irodalomtörténeti kötettel. A 28 tanulmány csak ízelítőt adhat Pest megye gazdag irodalmi múltjából, a helyhez való kötődés sokszínűségéből. Az 1989-es centenárium alkalmából kiemelten kezeljük a Gödöllőn gyerekeskedő Sík Sándorról szóló tanulmányokat. Reméljük, hogy kötetünk eredményesen népszerűsíti szűkebb pátriánk irodalomtörténeti értékeit, inspirációt ad az ez irányú kutatások folytatásához és a megye határain túl is érdeklődésre tart számot. Örömmel üdvözölhetjük, hogy a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Pest Megyei Tagozatának megalakulása, tevékenységének kezdete egybeesik jelen kötetünk nyomdába adásá5