Farkas Péter – Novák László szerk.: Irodalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 19. Szentendre, 198)
G. Sin Edit: Fábián Zoltán (1926–1983)
A gyűjtés során szerzett megrázó élményei évekig nem hagyták nyugodni. „Változatlanul foglalkoztat a Magyarország felfedezése sorozat számára készülő szociográfiám a nagykátai járásról. A téma azonban »sűrűsége« miatt egy kisregény ihletője is lett" — nyilatkozott 1974-ben a Magyar Hírlapnak. 58 Három év múlva újból visszatért e kérdéshez: „Sokat jártam, tartózkodtam a nagykátai járásban. Szociografikus munkámhoz gyűjtöttem anyagot, de aztán rájöttem, hogy élményeimet, emberekkel kapcsolatos tapasztalataimat kisregényben tudom jobban megfogalmazni. Azt gondolom, hogy hajó a választás, egyetlen kislány sorsában is ábrázolható egy adott emberi közösség." 59 A kislány, a Paticsfalak között című dokumentumjátékban szereplő Kopasz Bori életének csak a gyermekéveit dolgozza fel, a tervezett kisregénynek mintegy az egyharmadát írja meg Mai ima címmel. 60 Művészi gonddal, kitűnő lélekrajzzal ábrázolja a kislány gyermekkori betegségét, az iszonyú fizikai fájdalmat, majd a betegségből következő lelki kínt: a kopaszság elviselését. A tökéletes lélekrajz mellett háttérbe kerül, csupán utalásszerűén van jelen a tanyai életforma, az iskolai környezet az egymást váltó tanárokkal, a tehetség érvényesülésének nehézsége. A szociografikus jellegű leírások mintegy mellékesen kerülnek be a testileg-lelkileg sérült kislány elbeszélésébe. Például: „Egyszer még filmesek is ebédeltek nálunk. ... Filmet akartak csinálni rólunk. Nem lett volna abban semmi játék, csak ami az igaz, rajta lettünk volna mind, még az öreganyám is. Az egyik filmesnek az tetszett a legjobban, hogy a mennyezetről már lóg nálunk a villanykörte, de áram még nincs sehol. ... Az a filmes csak mutogatott a villanykörtére, s magyarázott a többieknek: Európa közege, meg huszadik század, ilyeneket beszélt." Éppen kisszerűsége miatt megkapó az édesanya legszebb álma a tanyáról való kiszakadásról: „Bori az iskola után majd elszegődik Pesten a fonodába vagy a szövőgyárba, mellette kitanulja a gépírást, aztán elmegy valahová titkárnőnek s viszi maga után a két fiút." Bori városba kerülését, emberfeletti erőfeszítését a társadalomba való beilleszkedésért azonban Fábián Zoltán már nem öntötte szépirodalmi formába. A torzóban maradt szociográfiai kötet, illetve kisregény merész problémafelvetésén túl Pest megyében helytörténeti vonatkozásai miatt különösen értékes. A LELKIISMERET ÚTVESZTŐI „Számadás, szembesítés nélkül nem lehet rendet teremteni és tartani sem az én-ben, sem a közösségben. Ez a mindennapok szüntelen, önformáló forradalma, amelynek szolgálatánál nem ismerek megtisztelőbb, kötelezőbb feladatot író számára" — írja Fábián Zoltán széljegyzetként a Faggatás nélkül című műve egyik korai változatának szinopszisára. 61 1961. február 7-i keltezéssel írta le Fábián Zoltán a kisregény első vázlatát Ki a felelős? címmel. Egy újsághír alapján kezdte nyomozni annak a szokványosnak tűnő szerelmi háromszögnek a társadalmi gyökereit, amely egy kisgyerek halálát okozta. „Sajátos, bár nem általam felfedezett formát akarok használni — írja a vázlatban. — Hárman mondják el a történetet — háromféleképpen. A feleség, a férfi, a második nő. A három elbeszélés nem külön három tömbben, hanem egymásba vágva épül fel. (Talán ez az egy dolog új ebben a formában.) Természetesen ügyelek arra, hogy ez az egymásba illeszkedés ne legyen zavaró, sőt: világossá tegye az események menetét." 62 Elsőként a férfi szájába adott történet készült el Nézze meg, uram! címmel. Egy disszidens magyar Svédországban italozás közben meséli el, hogyan bontotta fel harmonikus házasságát szép feleségével, miután annak édesapja kuláklistára került, hogyan vett feleségül politikai karrierje érdekében egy közismerten csúnya nőt, akitől 1956-ban történt disszidál lásával szabadult meg és hogyan lett Svédországban „bérapa" alkalmanként 700 koronáért, „Valamiből nekem is élni kell" jelszóval. 63 1964 júliusában írta a Porcelán flamingó című elbeszélését, amely lényegében a Fagga576